Háborús menü: krokodil, teve, oroszlán

2017. november 05. - maciblog

A budapesti Állatkert nem mindig csak szórakozás és cuki látványosság - a kert fennállásának 151 éve alatt akadtak borús, sőt hátborzongató napok is: ilyen volt a II. világháborúban Budapest ostroma. Ahogy nemrég Szíriában és Irakban, úgy annak idején Budapesten is igaz volt a szomorú tény: ahol hosszú ideje dühöng a harc és kiéheznek a nagyvárosok, ott az állatkertek lakóinak egy része az élelemre vadászók gyomrában végzi.

1a_2.jpg

„Az emberek nem válogattak. Elvittek és megettek mindent, a ragadozók kivételével. Megették a papagájokat és a struccokat, a pelikánokat és a zebrákat, ritka szarvasokat és a lámákat” – emlékezett vissza Nádler Herbert, az állatkert igazgatója a Képes Figyelő 1946-os, 20. számában, szavait a Vasárnapi Hírek összeállítása idézte nemrég. Az akvárium üvegeit puskatussal törték be, s a kiömlő tengervízből összefogdosott halakat vitték el megenni.

1_20.jpg

Légicsapásban vesztett oda egy matuzsálemi korú kondorkeselyű, aztán amikor a front elérte a parkot, az állatok egy része közvetlenül a fegyverek, golyók, robbanások, repeszek, illetve a légnyomás és a tűz miatt pusztult el. A fából épült Bölényházra például gyújtóbomba  esett, az állatok többsége bennégett. A szintén találatot kapott Zsiráfház lakói is mind elpusztultak, és Sziám, a legendás elefánt halálát is a légnyomás okozta.

2_11.jpg

A háborús megpróbáltatásokat és az éhező fővárosi „vadászokat” egy víziló, egy elefánt, egy zebra, egy teve, egy papagáj, néhány majom és madár, valamint egy pónicsikó (épp az ostrom alatt született) élte túl. A „háborús túlélők” e kicsiny csapatával nyitotta meg 1945. május elsején újra kapuit az Állatkert, ahol mindössze 23 állat élte meg a háború végét az eredeti, 2500-as állományból.

Képek forrása: zoobudapest.com, Fortepan

Még egy kis napot, még egy csobbanást!

2017. november 03. - maciblog

Egyre hűvösebbre fordul az idő: gyakrabban kötünk sálat, húzunk sapkát, és nincs már messze az sem, amikor kesztyűbe kell dugni didergő kezünket.

20170807_141203_1.jpg

Egy-egy napra azonban még novemberben is élvezhetjük az igazi, hamisítatlan őszi napsütést. Így tettek az állatkert idei sztárjai, a tavasszal érkezett jegesmedvék is.

20170904_134526.jpg

Belij és Szerij persze nem csak az utolsó őszi napsugarakat élvezi, akkor sem ijednek majd meg, ha téliesre fordul az idő, bejönnek a mínuszok, a hideg, metsző szél, majd a hóesés... Elvégre mégiscsak jegesmedvék!

Sárkányok márpedig léteznek!

2017. november 01. - maciblog

A sárkányok a mesék és legendák fantasztikus teremtményei, de nem csak a mesekönyvek lapjain vagy a filmvásznakon léteznek. Élnek ilyen lények nagyon közel hozzánk, a budapesti Állatkertben is! Bár nem hatalmasak, és tüzet sem okádnak, minden másban nagyon hasonlítanak a sárkányokhoz az állatkert lakói is. Ez nem csoda, hiszen a legtöbb mitikus lényt a hüllőkről és gyíkokról mintázták.

1_19.jpg

Ha pedig sárkányszerű hüllőket és gyíkokat szeretnénk látni, elég benézni az Állatkert Ausztrálházába. Mi is ott találtuk meg a galléros gyíkot, amelynek különlegessége, hogy ha veszélyben érzi magát, a nyakára simuló bőrlebernyeget esernyőszerűen felmeresztve igyekszik nagyobbnak látszani, és ezzel elijeszteni támadóját. Szintén itt élnek a szakállas agámák, amelyek kiköpött sárkányok - kicsiben.

Évődik a muflon

2017. október 27. - maciblog

Felszínes szemlélőnek úgy tűnhet, mintha beszorult volna a kerítésbe ez a csodás agancsú muflon, pedig egyszerűen csak szereti a látogatók közelségét. 

cam02744_jo.jpg

A muflon egyébként a természetben a vadászható fajok közé tartozik, nyájban él, 60-70 centi magas, súlya akár 45 kiló is lehet. Szarva egész életében nő, a rajta lévő gyűrűkből lehet következtetni az állat korára. Párzási időszakban a kosok megküzdenek egymással, szarvak csattanásától hangos ilyenkor az erdő.

Szinte dorombol

2017. október 22. - maciblog

Minden porcikájával élvezi az őszi nap hátmelengető sugarait a budapesti állatkert egyik csíkos hiénája. Kevesen szeretik ezt az állatot, hangja kellemetlen, bicegő mozgása kecsesnek semmiképpen sem nevezhető, fejformája csúnyácska, a dögevés miatt pedig sokan visszataszítónak tartják, pedig ez nem volt mindig így. Az ókori Egyiptomban legendás történetek keringtek róla. Azt tartották például, hogy a hiénák képesek az ember hangját utánozni, hogy odacsalogassák, majd végezzenek vele. Feljegyezték róluk, hogy kölyökként befogva az emberhez szoktatva a vadászatban segédkeztek. Sok hieroglifán, falfestményen örökítették meg ezt. 

cam02733_jo.jpg

A csíkos hiéna, szemben a foltossal, magányosan, vagy kis családközösségekben él. Csak nyüszíteni tud, ez a faj nem képes a jellegzetes hiénakacajra. Észak-Afrikában, Ázsiában, Indiában, de még Oroszország déli részén is, füves, bozótos vagy sziklás területeken elterjedt. Magyarországon csak a fővárosi állatkertben találkozhatunk velük.

Összesen 60 olyan faj található Budapesten, amelynek esetében az intézmény részt vesz a nemzetközi fajtamegmentő munkában. Ezek egyike a csíkos hiéna.

Pacsiztunk a gorillával

2017. október 20. - maciblog

Bevallom, mindig össze kellett szednem magam, hogy megnézzem az emberszabásúakat az állatkertben. Zavarba ejtő a tekintetük, mintha olvasnának a gondolataimban, és valami furcsa szégyent érzek, amiért én állok a rács túlsó oldalán. 

cam02728_jo.jpg

Milyen lehet egy 200 kilós ezüsthátúval kezet fogni? Nos, ezt nem a fővárosi állatkertben fogjuk megtudni, de az állatkert tervezőinek segítségével kapunk némi benyomást ennek a csodás emberszabásúnak a méretéről, erejéről, elég csak összemérni a tenyerünket. A hegyi gorillák DNS-állománya 97 százalékban megegyezik az emberével. A budapesti állatkertben síkvidéki gorillák vannak, legidősebb köztük a nőstény Liesel, aki áprilisban ünnepelte 40. születésnapját. A frankfurti állatkertben született, 1989-ben került Budapestre.

cam02729_1_jo.jpg

Ez már az orángután mancsa.

Daloló trikolor, avagy a feleselő kajdács

2017. október 12. - maciblog

Zeng az Állatkert, ha kieresztik hangjukat a piros-sárga-kék színű arapapagájok. Nem veszekednek, inkább csak játékosan feleselnek egymásnak, ahogy az alábbi videón is hallatszik:

Az Állatkertben már az 1866-os megnyitáskor is jelentős volt a különféle papagájok - ahogy akkoriban nevezték: kajdácsok - száma. Jelenleg 28 különféle papagájfajt mutatnak be, vagyis a papagájok 400 ismert fajából minden tizenötödik megtalálható.

A változatos és érdekes fajokból álló gyűjtemény szépen bővül: kiválóan szaporodnak például a legnagyobb testű fajok közé tartozó, látványos kék tollazatot viselő jácintkék arák: ezeknél a madaraknál az elmúlt években három fióka (Pico, Indigó, Azték) is sikeresen felcseperedetett.

Indián nyár az Állatkertben: teknős- és muflonsimogató túra

2017. október 08. - maciblog

Ezekben a borongós, őszi, meglehetősen barátságtalan napokban minden kis napsugárnak örülni lehet. Így voltak ezzel az Állatkert lakói is: kiélvezték az indián nyár talán utolsó napos perceit-óráit.

Előbújtak például a teknősök is: kicsik és nagyok. Az aldabrai óriásteknősök talán jó néven vették a finom érintést, az igazság azonban az, hogy bármilyen vonzó is a lehetőség, az állatkerti állatokat tilos megérinteni, csak az állatsimogató lakóit szabad kényeztetni. A napsütésre szervezetük energiaháztartása szempontjából nagyon nagy szükségük van a teknősöknek.

2_10.jpg

A kifejlett aldabrai teknősök páncélhossza a 120 centimétert, tömegük a 250 kg-ot is elérheti, sőt, előfordult már olyan példány is, amely több mint 350 kilót nyomott. Az aldabrai óriásteknősök akár a 200 éves kort is megérhetik, így a faj a leghosszabb élettartamú állatok közé tartozik.

1_18.jpg

Nem csak a teknősök, a muflonok is imádják a napfürdőzést, és ők sem bánják, ha megsimogatják fejük ékességét. A kosok tülkös szarvát úgy hívják, mufloncsiga, és akár 5 kilós is lehet. A szarv a kos élete során folyamatosan nő, így a szarvakon lévő - a tavaszi és az őszi vedlések során keletkező - évgyűrűkből az állat korára lehet következtetni.

Évi háromezer állatot adnak örökbe, mégem ürül ki az Állatkert

2017. október 03. - maciblog

Naponta körülbelül nyolc, vagyis évente csaknem háromezer állatot fogadnak örökbe a budapesti állatkertből. Hogy a park nem ürül ki, annak nem csak az az oka, hogy egy-egy állatatot többen, és többször is örökbe fogadhatnak, hanem természetesen az, hogy mindez csupán szimbolikus: az idén 25. születésnapját ünneplő Állatkerti Alapítványnak az örökbeadás az egyik legsikeresebb programja, ami valójában egy játékos adománygyűjtési forma.

A zsiráfok, fókák, kenguruk, tigrisek, jegesmedvék és felsorolni is nehéz, hogy mennyi más állat nevelőszülői ha már haza nem vihetik az állatokat - képzeljük csak el, hogy festene egy újpesti panel konyhájában Skippy a pápaszemes pingvin, vagy éppen egy tihanyi családi ház kertjében Asha az ázsiai elfánt -, legalább sűrűn meglátogatják őket. Az Állatkerti Nevelőszülők Találkozóján pedig nem csak kedvencükkel, hanem a többi "szülővel" is találkozhatnak, a gondozóktól pedig a szülői értekezleten megtudhatják, mi történt az elmúlt fél évben az örökbefogadott állatukkal. 

1_2.JPG

A fenti kép most hétvégén, a nevelőszülők találkozóján készült: Persányi Miklós, az Állatkert főigazgatója mellett három híres nevelőszülő áll: Szász-Kovács Emese tőrvívó olimpiai bajnok, aki Mázli, a nagymara örökbefogadója, Gálvölgyi János színművész, aki Auróra, a kispanda tiszteletbeli nevelőszülője és Németh Kristóf színművész, a Fórum Színház igazgatója, aki pedig a szibériai tigrispárt, Nívát és Norbit fogadta örökbe.

Itt a blogon is írtunk róla, hogy egyébként augusztusban az alapítvány örökbefogadási toplistáján az első helyre ugrott Basil, az ázsiai oroszlán. Őt csaknem kétszer annyian fogadták örökbe a nyár utolsó hónapjában, mint az ezüstérmet Nivát, a szibériai tigrist.  A bronzérmet Asha, az ázsiai elefánt érdemelte ki. De remekül hajrázott Lujza, a lajhár is, hiszen a harmadik legnépszerűbb állatnak bizonyult Ashával holtversenyben.

Nincs szebb állat, mint a lúd

2017. szeptember 28. - maciblog

Kicsalta az őszi napfény egy sétára az állatkert nyári lúdjait, a Fácán terasz környékén múlatták az időt. 

20170904_133911_1.jpg

A Fővárosi Állatkertben számos különféle vadlúdfajjal találkozhatunk. Ez nem is csoda, hiszen régóta az ember társai, már az ókori Egyiptomban háziasították egyes fajtáikat, és az ókori Rómában is tartottak ludakat. Az anekdota szerint Róma gall ostroma idején, ie. 391-ben ezek a madarak riadóztatták gágogásukkal éjszaka a védőket, amikor az ellenség be akart hatolni a városba.