Ha viszket, vakard meg!

2018. április 21. - maciblog

Minek túlbonyolítani a dolgokat? Ha viszket, vakard meg! - gondolhatta az aranyhasú mangábé, aki az üveg túloldalán ácsingózó gyerekcsapattól sem zavartatta magát, és önfeledt vakarózásba kezdett.

Hiába, a nevét adó aranyszínű pocakjáról híres cerkóf-féle majom szép bundája olykor viszket. Vagy csak unalmában, esetleg a látogatók szórakoztatására döntött úgy, hogy vakarózik egyet.

1_23.jpg

Az aranyhasú mangábé egyébként egy rendkívül ritka, Kongó-medencében élő, veszélyeztetett állatfaj, amelynek egyedi világszerte összesen csak mintegy tucatnyi állatkertben találhatók meg - köztük a fővárosi Állatkertben.

2_13.jpg

Miközben világszerte egyre csökken az aranyhasú mangábék száma, Budapesten remekül szaporodik. Mi több, a faj egyik legnagyobb és legszaporább állatkerti csoportja él itt.

Ne mentsd meg, mert belepusztul

2018. április 16. - maciblog

Hamarosan kezdődig és júliusig tart az őzek ellése. Kirándulás közben fűben elfekvő, magányos gidára bukkanhatunk. A szabály ilyenkor: mindent a szemnek, semmit a kéznek! Ne érjünk hozzá, lehetőleg ne is közelítsük meg! A helyzet ugyanis az, hogy gidát nem szokás csak úgy találni. Az állat sem nem magányos, sem nem beteg. A mamája fektette el a fűben, hagyta ott egy kis időre, vagy azért mert veszélyt érez - hallotta, hogy jövünk -, vagy azért mert táplálkozik.

gida_jo.jpg

Ha összetaperoljuk a gidát, rajta marad a szagunk, és az anyja nem fogja többé elfogadni, nem táplálja, magára hagyja. Ezzel gyakorlatilag lassú éhhalálra ítéljük a kis jószágot. Ha mégis olyan helyen látunk gidát, ahol szerintünk veszélyben van, értesítsük a területileg illetékes vadásztársaságot!

Áprilistól tilos leverni

2018. április 09. - maciblog

Lassan megkezdik a költési időszakot a telelésből visszatérő fecskepárok. Egyre kevesebben vannak, ezért különösen fontos a védelmük. Számuk évente 5-7 százalékkal csökken, ez elsősorban a klímaváltozás és az élőhely-átalakulás rovására írható. 

fecske_jo.jpg

Annyit tehetünk, hogy segítjük a fiókák biztonságos kikelését, fejlődését, míg el nem hagyják a fészket. Ennek érdekében áprilistól tilos a telelésből visszatérő és a költési időszakot megkezdő fecskepárok fészkeinek leverése házátalakítás, felújítás, szigetelés, festés miatt. A Magyarországon költő fecskefajok füsti és molnárfecskék egyedeinek természetvédelmi értéke 50 ezer forint, a törvény már a fészkek és a tojások elpusztítását is bünteti. A füsti fecskékről, a tavasz hírnökeiről itt olvashattok bővebben!

Nevet kapott az Állatkert kis gorillakölyke

2018. március 30. - maciblog

Három hónapos korára nevet kapott a budapesti Állatkert tavaly december 23-án született gorillakölyke. A nagyközönség internetes szavazáson választhatta ki a csöppség nevét, és a legtöbben az Indigo névre voksoltak.

gorilla.jpg

N’yaoundának, az anyaállatnak ő a második kölyke, és sorrendben az ötödik olyan kisgorilla, aki az Állatkertben született. A kisfiú tehát Indigo néven kerül be a nemzetközi gorilla törzskönyvbe.

A név az indigófestékre, annak színére, illetve az előállításának alapjául szolgáló növényre utaló elnevezés, de névként is szokás használni.

gorilla2.JPG

A gorillákat az Emberszabású Majmok naponta 12-16 óra között lehet látni. Az állatok érdekében be kell tartani néhány szabályt: tilos a vakuval történő fotózás, az üvegen való dörömbölés, és a nézőtéri hangoskodás.

Fotók: www.zoobudapest.com

Ne Húsvétkor vegyél, legyen nyulad egész évben!

2018. március 28. - maciblog

Alig pár nap van Húsvétig, így nem árt átgondolni, kell-e a gyereknek nyulat ajándékozni ilyenkor. A rövid válasz az, hogy nem. Higgyük el, a gyereknek, és a nyúlnak is jobb így. 

uregi_nyul_8_masolata.JPG

Hiszen a kezdeti lelkesedés elmúltával gyakran állatvédelmi szempontból sem jó helyzet alakul ki. A pár napig szeretett, agyondögönyözött, de - pontos ismeretek híján - rosszul tartott/etetett kedvenc sorsa így kérdésessé válik.

Az élő állat nem játék, a felelős állattartás tényleg felelősség. Húsvéti nyúlvásárlás helyett legyen inkább saját nyulad egész évben! Fogadd örökbe Kendét, az üregi nyulat az Állatkerti Alapítvány oldalán!

Fotó: Állatkerti Alapítvány

Idén 70 éves Samu, az Állatkert legidősebb lakója

2018. március 25. - maciblog

1948-ban született a budapesti Állatkert legidősebb lakója. Samu a csukaorrú aligátor a nevével ellentétben nőstény, és az 1950-es évek eleje óta él az Állatkertben.

s1.jpg

Megélte Rákosit, az '56-os forradalmat és annak leverését, élete nagy részét a gulyáskommunizmusban, a Kádár-korban élte le, tanúja volt a rendszerváltásnak, és immár több, mint 30 éve ő a legidősebb állatkerti lakó.

s2.JPG

Samu nemcsak az állatkerti "háziversenyen" első, hanem aligátor mércével mérve is tekintélyes korú. A csukaorrú aligátorok a természetben csak 35-50 évig élnek, de állatkertekben 65-80 éves példányok is előfordulnak.

Természetesen Samut is örökbe lehet fogadni az állatkerti állatok közül, hiszen szerepel az Állatkerti Alapítvány örökbefogadó oldalán. Samunak már 12 nevelőszülője van, legyél te a szerencsés tizenharmadik!

Fotók: Állatkerti Alapítvány honlapja

Hogy pusztulhatott el a Föld utolsó hím szélesszájú orrszarvúja, amikor az Állatkertben is van belőle egy?

2018. március 23. - maciblog

A napokban terjedt el a hír, hogy elpusztult Sudan, a Föld utolsó hím szélesszájú orrszarvúja, amivel a faj is kihalásra ítéltetett, hiszen már csak két nőstény maradt az egész világon. Igaz lenne a hír? - tehetnénk fel a kérdést, hiszen a budapesti ZOO-ban három három szélesszájú orrszarvú is él, köztük egy hím állat is.

o1.jpg

Az ellentmondás ellenére lényegében mindkét fenti állítás igaz, ezért a válasz egy kicsit bonyolult: a szélesszájú orrszarvúaknak két alfaja is van. A déli szélesszájú orrszarvú, amely a budapesti Állatkertünkben is él, és az északi szélesszájú orrszarvú, amilyen Sudan is volt, és ez az alfaj tényleg egy lépésre van a kipusztulástól.

A Földünkön amúgy az orrszarvúakat – más néven rinocéroszokat – öt különböző faj képviseli. Közülük három - a jávai, a szumátrai és az indiai orrszarvú - Ázsia lakója, kettő pedig Afrikában őshonos. A két afrikai fajt fekete, illetve fehér orrszarvúnak is szokták hívni, de ők valójában a keskenyszájú illetve szélesszájú orrszarvúak.

Itt a blogon is írtunk már a szélesszájú orrszarvúról, ami az Állatkert igazi nehézsúlyú lakója: a 2-3 tonnás állatok akár 40-50 évig is elélnek. Az állatkerti orrszarvú csapat legfiatalabb tagja Layla, aki igencsak különleges: ő volt a világ(!) az első orrszarvúja, amely mesterséges termékenyítés útján fogant. 

 

Lézerrel gyógyítottak sérült denevért az Állatkertben

2018. március 18. - maciblog

A lézeres gyógyászatról sokaknak talán csak a mára már széles körben elterjedt látásjavító, szemkorrekciós lézeres eljárások ugranak be, pedig ezen kívül is széles körben alkalmazzák már a lézerterápiát.

lezer1.jpg

Eddig azonban leginkább csak az "embergyógyászatban" találkozhattunk a lézerrel, ám most először a fővárosi Állatkertben sérült denevéreket is gyógyítottak lézerrel.

lezer2.jpg

Az Állatkerti Alapítványnak egy hazai vállalkozás ajánlotta fel saját fejlesztésű egészségügyi lézerberendezését, egyúttal örökbe is fogadta a cég Dezsőt, a galléros páviánt.

Az Állatkert állatorvosi csapatának nagy segítség a lézeres eszköz, hiszen a team nemcsak a 850 állatfaj 8500 egyedének egészségéért felelős, hanem ők gondoskodnak arról az évi 1500-2000 mentett állatról is.

Nyeregbe!

2018. március 15. - maciblog

Igen, állítólag lovasnemzet vagyunk. Valaha a nyereg alatt puhítottuk, és akkor még nem beszéltünk Kincsemről meg a 80 huszárról. De az a helyzet, hogy ha mindezt figyelmen kívül hagyjuk, ha nem a hagyomány, pusztán a kíváncsiság hajt, akkor is gyorsan rájöhetünk, milyen szuper minden perc, amit egy ló társaságában tölthet az ember. Nem kell (nem is szabad) azonnal a hátára pattanni, elég először csak belenézni a szemébe, hallgatni a szuszogását, fújtatását, prüszkölését. Répával és almával kínálni, figyelni, milyen érzékenyen, kifinomultan reagál minden rezdülésünkre. 

lo_cam02331_buek.jpg

A budapesti állatkertben erre mindig volt lehetőség. A második világháború előtt volt itt lovas- és hajtóiskola pónifogattal. A hetvenes évek közepétől csaknem a rendszerváltozásig itt működött az állatkerti kísérleti gyermeklovarda, az alábbi kép is ott készült, utána pedig a parasztudvarban állandó lakók voltak a lovak. 

lovaglas_allatkert_jo.jpg

Az állatkert azt ígéri, hogy a fejlesztéseknek köszönhetően felélesztik a lovashagyományokat, és a hamarosan megnyíló új játszóparkban, a Holnemvolt Várban lovasélményekkel is várják majd a látogatókat. Minderről bővebben is olvashattok itt.

Egy nyelvet beszélnek

2018. március 12. - maciblog

A csimpánzok és a bonobók számos gesztusa ugyanazt jelenti, ha találkoznának, valószínűleg megértenék egymást - ezt állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport. A két közeli rokon főemlősfaj nagyjából 1-2 millió évvel ezelőtt vált el egymástól. 

A tudósok 33 bonobógesztus jelentését határozták meg, majd összehasonlították őket a csimpánzok gesztusainak már ismert jelentésével. Kiderült, hogy sok gesztus jelentése mindkét fajnál azonos és talán ugyanaz, mint az emberrel közös ősüké volt, ez arra utalhat, hogy a gesztusok öröklődhetnek. 

orangutan.JPG

A fővárosi állatkertben is nagy hagyománya volt a csimpánzok tartásának, de a terület szűkössége miatt az intézmény vezetői a főemlősök közül végül a gorillák és az orangutánok bemutatása mellett döntöttek. Ugyanakkor az elmúlt 150 év legjelentősebb fejlesztése zajlik az állatkertben, a Pannon Park elnevezésű ősvadon kialakításával később lehetővé válhat a csimpánzok, esetleg törpecsimpánzok, azaz bonobók bemutatása is. (fotó: zoobudapest.com)