Milyen szerepe lehetett egy barnamedvének az 1867-es kiegyezésben? Talán sokkal több, mint gondolnánk. Ennek megértéséhez azonban jócskán vissza kell mennünk az időben, egészen a budapesti Állatkert alapításáig.
A kapuit 1866-ban még Pesti Állatkert néven megnyitó zoológiai gyűjtemény már kezdetben félezer egyedet számlált - ez is szép szám volt, noha ma az Állatkert már csaknem 900 faj mintegy 9000 egyedének otthona.
Már az első években kialakult, mely állatok a látogatók kedvencei. Köztük volt például az első zsiráf, amit nem más, mint Sissi királyné ajándékozott a schönbrunni császári állatpark gyűjteményből az Állatkertnek.
A megnyitás évében azonban a leghíresebb lakó kétségkívül Kristóf, a barnamedve volt. Népszerű volt a közönség körében, de ami még fontosabb:
Deák Ferenc kedvenc állata volt.
A haza bölcseként emlegetett Deák szinte naponta látogatta Kristófot. Olyannyira, hogy aki abban az időben személyesen szeretett volna Deákkal találkozni, legkönnyebben a medveketrecnél tehette meg.
Deák tehát sokat időzött Kristóf ketrece előtt, a gondolataiba merülve - talán ekkor ért meg benne sokminden, ami az 1867-es kiegyezéshez, majd egy egész korszakhoz, a dualizmus korához vezetett.
Képek forrása: az első kettőé a Fortepan.hu, a harmadiké a cultura.hu