Láttatok már ilyen szemeket? Fantasztikus érzés egészen közelről belenézni egy zsiráf szemébe, és ezt az élményt idén mindenki átélheti a budapesti állatkertben. Naponta kétszer, délelőtt 11 órakor és délután 2-kor ugyanis egy emelvényről, szemmagasságból lehet etetni a zsiráfokat egy különleges táppal. Izgalmas szemezni egy zsiráffal és figyelni, ahogyan az akár 40 cm hosszúra kinyúló érdes-nyálas nyelvével lekanalazza a kezünkről a zsiráfcsemegét. Igaz, ezért az élményért külön fizetni kell, de két gombóc fagyi árát, 500 forintot érdemes beáldozni a kalandért.

Nemrég írtunk arról, hogy az első foltos nyakorjánt – azaz zsiráfot – Sissi, a magyarok királynéja ajándékozta az állatkertnek a schönbrunni császári állatpark gyűjteményből. Ez a faj azóta is remekül érzi magát Budapesten, és a közönség is imádja őket. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az, hogy általában a zsiráfokat fogadják a legtöbbször örökbe. 

Három napja volt a korelnök, a képen látható Santana 21-ik születésnapja. Ő már többszörös anyuka. Idén az ő borja volt az állatkert első újszülöttje, Sauda, aki január 1-én jött a világra.

Olyan cuki, mint egy pandamaci, még hasonlít is rá, mert bundájának domináns színe a fekete és a fehér. Mégsem panda, hanem sörényes hangyász, vagy más néven hangyászmedve.

A fővárosi Állatkertnek nem voltak állandó lakói a sörényes hangyászok. Ugyan 1895-ben még láthatta a közönség a Dél-Amerikában őshonos faj egy példányát, ám azután csaknem 120 évet kellett várni egy újabbra.

Egy tenyészprogram keretében végül 2014 nyarán érkezett Budapestre két hangyász: Isabela és William. Két évre rá, tavaly októberben aztán utóduk született, akit a bundája mintázata után Bejgli névre kereszteltek a gondozói.

Már a kezdetektől több száz állat otthona volt az idén 151 éves budapesti Állatkert. Az 1866-os megnyitás idején a kertben nagyjából 140 faj félezer egyede élt, de a ma jellemzőnek tartott állatkerti fajok (oroszlán, tigris, elefánt, víziló, zsiráf) ekkor még teljesen hiányoztak.

Gazdag volt viszont a különféle majmok és makik, illetve a papagájok gyűjteménye, habár ezeket az állatokat nem feltétlenül azon a néven ismerték, amelyet ma használunk. A papagájokat például kajdácsoknak nevezték, a szerecsenmaki pedig fekete rémke néven emlegették.

A haza bölcse Kristófot látogatta

A kert legnépszerűbb lakója akkoriban a Kristóf nevű barnamedve volt, akit az utókor által a haza bölcsének nevezett Deák Ferenc szinte naponta meglátogatott. Az Állatkert első elefántja 1875-ben, az első tigris 1876-ban, az első víziló 1893-ban, az első orrszarvú pedig 1894-ben érkezett.

Mindannyiukat megelőzte azonban az első zsiráf, amit nem más, mint Sissi királyné ajándékozott a schönbrunni császári állatpark gyűjteményből az Állatkertnek. Így esett meg, hogy 1868-ban egy "foltos nyakorján" - így is nevezték a zsiráfot akkoriban - érkezett Pestre.

(Archív képek: 1. Fortepan/Budapest Főváros Levéltára, 2. zoobudapest.com)

Darwin úgy gondolta, hogy a zene az állatvilágból ered, ráadásul a legtöbb zeneszerző a természetből, akár az állatvilágból is merített művei komponálásakor.

Nem tudjuk, hogy Beethoven, Debussy, Mahler vagy Dvorák muzsikáik születésekor mit használtak fel, de az állatkert muflonjai az alábbi videón majdnem egy kész szimfóniát adnak elő:

Amúgy a dolog "visszafelé is működik": az emberi zene állítólag jó hatással van az állatok viselkedésére. Sőt, már létezik a zoomuzikológia nevű fiatal tudományág, ami azzal foglalkozik, mit hallanak az állatok a zenéből.

Az állatkert honlapján találtam ezeket a régi fotókat. A 30-as években bővült a Pálmaházzal az állatkert, bevallom, ez az egyik kedvenc helyem. Eredetileg nem is ide, hanem a Gellért-hegyre építették volna, de végül úgy döntöttek a főváros akkori vezetői, hogy a trópusi állat- és növényfajokat bemutató csarnok is kerüljön az állatkertbe. Végh Gyula műszaki, illetve Ilsemann Keresztély és Räde Károly kertészeti tervei alapján készült el az acélszerkezetes épület a kert déli csücskében. 

A II. világháborúban megrongálódott, 1952-ben nyitották meg újra. Többször is fel kellett újítani, a legköltségesebb rekonstrukció 1991-ben kezdődött, több mint egymilliárd forintba került és a műszaki nehézségek miatt kilenc évig tartott. Akinek pedig nagyobb adrenalinlöketre volt szüksége annál, amit a Pálmaház nyújthat, nem kellett a krokodilok közé vetnie magát, elég volt bóklásznia kicsit a kertben, simán szembe jöhetett vele egy tigris. 

Éjszaka is él, lüktet, sőt, muzsikál az állatkert, hiszen kezdődik a Zenés állatkerti esték sorozat. (A részletes programról itt olvashattok.) A HírTV Reggeli járat című műsorában a sorozat sztárvendégei közül kettő, Malek Andrea énekesnő és Korb Attila, a Papajazz együttes tagja beszélgetett Heer Orsolyával arról, milyen ezen a különleges helyszínen muzsikálni.

Ki ne szeretne henyélni egész nap? Pláne ilyen tikkasztó, nyári hőségben? Van, akiknek ez megadatik. Sőt, kötelező. Ők a prérikutyák.

Az Állatkertben, a melléjük kihelyezett tájékoztató tábla szerint a kistermetű, 35-40 centiméter testhosszú, 0,7-1,6 kilós kilós, fűféléken élő állatok "szokásos napi tevékenysége: táplálkozás, napozás, játék".

Az Állatkertben fellelhető példányok tökéletesen megfeleltek ennek a leírásnak: már evés után lehettek, és nem tettek mást, mint sütkéreztek a napon, vagy éppen egymással játszottak, hancúroztak. Irígykedünk!

Hűsítő pancsolásra bármikor van módja az Állatkert sztárpárjának, a két jegesmacinak, de Belij és Szerij ma különleges ajándékot kapott: hatalmas jégtömböket.

Önfeledten szórakozva vetették rá magukat a hideg tömbökre. Ezúttal nem is annyira a hőség miatt - hiszen medencéjük vizében is bármikor felfrissülhetnek -, hanem mert borzasztó viccesnek találták, hogy ráheveredjenek, és fel-le csúszkáljanak a jégtömbökön.

A jégtömböket Belij és Szerij nem csak a kifutójukon tologatták ide oda, hanem felmásztak rá, dobálták, pofozták, sőt, a vízben is tudtak játszani velük - egészen addig, míg el nem olvadtak.

A fényképet Bagosi Zoltán készítette, a videót pedig az Állatkert tette közzé a honlapján

A tavalyi olimpián gyorsúszásban bronzérmet szerző Kapás Boglárka Rióban állt a dobogó harmadik fokán, most örökbefogadottja, a Niva névre hallgató szibériai tigris lett bronzérmes. Az úszó a Facebookon jelentette be büszkén az örömhírt: 

Az Állatkerti Alapítvány rendszeresen közzéteszi a legtöbbször örökbe fogadott állatok listáját. Most összesítették a 2017 első félév adatait, és Niva, a nőstény szibériai tigris a képzeletbeli dobogó harmadik fokára állhatott, vagyis ő volt a harmadik legtöbbször örökbe fogadott állat idén a budapesti Állatkertben.

Az alábbi kép Kapás Boglárkáról és a háttérben pihenő Níváról a tavaly októberi nevelőszülői értekezleten készült:

A hím szibériai tigris, Norbi is nagyon népszerű, de most nem fért be a TOP10-be. Norbi egyébként Németh Kristóf kedvence…A színész tavaly, az állatkert 150. éves születésnapi ünnepségén kapott oklevelet Montskó Évától, az Állatkerti Alapítvány kuratóriumi elnökétől:

Itt, a blogon is olvashattatok a legtöbbször örökbefogadott állatok legutóbbi, májusi toplistájáról. Abban a hónapban Asha, a négyéves kiselefánt volt az első helyezett, a második akkor Niva, a szibériai tigrishölgy lett, míg a harmadik a moszkvai állatkertből érkezett két jegesmedve, Belij és Szerij közül Belij lett.

A fényképeket az Állatkerti Alapítvány fotósa, László Melinda készítette.

"A dól, a dekkáni dól - a Vörös Kutya, a Gyilkos!” - így nevezte Von-tolla, a Kívülálló A dzsungel könyvében az ázsiai vadkutyák nemzetségét. Hát íme, itt vannak.

Ők lennének azok? Hiába állok az Állatkertben a kifutójuk előtt, nem tudom felidézni a halálos harcot, amint a Szabad nép - Akela szürke farkas csapata - és a vándorló vörös dólok összeakaszkodnak. Itt csak egy csapat hancúrozó kiskutyát látok, akik hol egymás farkát, hol anyjuk fülét cibálják, vagy megpróbálják becserkészni a szemtelen szarka árnyékát, s rávetődnek a széllel libbenő falevélre.

Persze, a természetben biztosan másként van, vagy legalábbis volt, hiszen Kipling korában még nagyon elterjedt volt szinte egész Ázsiában, mára viszont veszélyeztetett fajjá vált, csak foltokban fordul elő egy-egy védettebb kisebb dzsungelekben és erdőfoltokban.

Kiplingről azt tartják, hogy igen jó megfigyelőként meglehetősen hű képet festett állattörténetei - így A dzsungel könyve - szereplőinek szokásairól, életmódjukról. Azóta - sajnos - sok minden változott a természet kárára. Nem csak Sir Kán nemzetsége, a tigrisek szorulnak védelemre, hanem a vadkutyák is.

A Fővárosi Állatkertben meg is tesznek értük mindent. Alig három hónapja ismét született egy alomnyi ázsiai vadkutya kölyök. Hát nem bűbájosak?

A fényképeket az Állatkerti Alapítvány fotósa, László Melinda készítette.