Pár másodpercre nézzünk még vissza 2017-re, mert szuper videóval búcsúzott az évtől az állatkert!

A Sárkányház, lakóinak - a szakállas agámának, a galléros gyíknak és a tüskésfarkú varánusznak - látszólag meg sem kottyant a pesti nyákos, "minek is nevezzelek" időjárás, pedig jóval forróbb klímához szoktak. Ausztráliában és Új-Guineában őshonosak. Itt épp a szellőző-fűtő rácsán ücsörögve, szolizva nosztalgiáznak.

Boldog új évet kívánunk az állatkert összes rajongójának, lakójának és blogunk valamennyi kedves olvasójának!

... bele az Életmentő teknősperselybe, mert ezzel valóban életeket mentesz! Az így befolyó adományok ugyanis az állatkert állat- és madármentő csapatának munkáját segítik. A fővárosi állatkert évek óta végzi ezt a tevékenységet, munkatársai évente csaknem kétezer bajba került állaton, törött szárnyú gólyán, mérgezett sason, elárvult sünkölykökön vagy bagolyfiókákon segítenek. Gyógyítják, felerősítik, és ha erre mód van, a természetbe visszaengedik ezeket a példányokat. A Madárkórházról és a Magyar Madármentők Alapítványról még többet olvashattok itt.

Ma már rengeteg állatkert, sőt rezervátum telepít élő adást sugározó webkamerákat az állatok közvetlen lakóhelyére. Ezek segítségével néhány percre belekukkantunk, mi zajlik az állatok birodalmában.

A fővárosi Állatkert a világ egyik legrégebbi ilyen intézménye 151 nyitotta meg kapuit. Folyamatosan fejlődik, nemrég megújították a webkamera rendszerüket is. Így most a kert három pontjára lehet rálátni valós időben.

Webkamerán keresztül látható az elefántok külső férőhelye, ahol az évnek ebben a szakában általában a 11 és 13 óra közötti időszakban szoktak mintegy fél órát tartózkodni, természetesen az időjárástól függően.

Egy másik webkamera képén az ázsiai vadkutyák, más néven vörös farkasok vagy dólok (dhole-ok) kifutójának egy része látható.

És ugyancsak valós időben pillanthatunk be a Szavannakifutó történéseibe is: itt a téli időszakban főleg a reggeli és délelőtti órákban érdemes nézelődni.

Az első két kép forrása: zoobudapest.com

A budapesti Állatkert lakóit a látogatók többsége a kifutókon, távolról látja, egy-két kivételtől eltekintve nem közelíthetik meg őket. Nem úgy a gondozók, akik munkájuk során közel kell, hogy kerüljenek az állatokhoz.

Persze a tigriseket és az oroszlánokat nemigen simogatják meg ők sem, de a szelídebb állatokkal van, aki együtt mozog, eszik, sőt van, aki víz alá merül hozzájuk, és van, aki ölelkezik is velük.

Akármennyire is mókásnak tűnhet, állatkertben dolgozni kemény, de persze hálás feladat is, elvégre az ember egy sor olyan lénnyel oszthatja meg a napját, amelyekkel nem találkozna másként.

Rövidebb vagy hosszabb idő alatt - egyede válogatja - kiépül egy bizalmi kapcsolat állat és gondozója között, és onnan már csak egy lépés, hogy együtt sétálnak, játszanak.

Végül egy gondoZOO őszinte vallomása: "Az állatgondozói hivatás nem könnyű. Viszont olyan tapasztalatokkal és élményekkel lehetsz gazdagabb, amiről a legtöbb ember csak álmodozhat. Én nem csinálnék mást."

A két archív kép forrása: zoobudapest.com

Sokan nem szeretnek kimozdulni télen a jól fűtött lakásból, mert hideg van. Az Állatkertről is vannak, akik azt gondolják, hogy kizárólag szabadtéri programnak ideális, hűvösebb időben, netán hóesésben nem jó választás. Nagyobbat nem is tévedhetnének!

Egyrészt a budapesti Állatkert télen is minden nap nyitva tart és egy-két apróságtól eltekintve a nyári hónapokhoz képest változatlan programot kínál, másrészt a területén összesen 18 fűtött állatház található, ahol akkor is kellemes, akár kifejezetten trópusi klíma jellemző, amikor kint a leghidegebb szelek fújnak.

A kert területén bemutatott mintegy ezer állatfaj közül csak elenyészően kevés azok száma, amelyek a téli hónapokban nem láthatóak. Ilyenek például a prérikutyák, amelyek föld alatti üregekbe húzódnak vissza ilyenkor, vagy a trópusi lepkék, amelyek bemutatója kifejezetten a nyári időszakra jellemző szezonális látványosság.

A fűtött állatházakban is annyi a látnivaló, hogy azok egy egész napra való érdekességet is bőven kínálnak. Az egyik ilyen létesítmény a Pálmaház, a másik a Szavanna-ház istállókomplexuma. Még ennél is nagyobb a négyszintes, 16 kisebb-nagyobb térségből álló Varázshegy, amelyben száznál is több állatfajt láthatunk.

Ahogy Belij és Szerij, a fővárosi állatkert jegesmaci sztárpárja, úgy az oroszlánfókák sem ijednek meg egy kis hidegtől, és december elején ugyanúgy lubickolnak a kültéri medencében, mintha csak nyár lenne.

Nem csak a habokat szelik szinte légiesen a 150-170 kilós állatok, hanem énekelnek is. De nem holmi dudorászás vagy félhangos éneklés ez, mint amit mi csinálunk otthon, a fürdőkádban.

Komplett hangversenyt adnak elő a fókák - legutóbb éppen egy ilyen fóka-fellépés közepébe csöppentünk. Gyorsan kamerát ragadtunk, a "művészek" pedig ezt cseppet sem bánták, hiszen amúgy is szeretnek szerepelni.

Az Állatkert egyik legkedveltebb programja nem véletlenül a "fóka-móka". A fókák ilyenkor nem cirkuszi bemutatót tartanak, hanem tornagyakorlatként hajtanak végre látványos feladatokat. Jutalmuk hering, makréla és tintahal.

Ahogy cseperedik Arun, az állatkert újszülött elefántborja, úgy gyarapszik örökbefogadóinak száma is. Arun december 8-án lesz egy hónapos. Egészséges, vidám, szépen fejlődik gondoskodó anyja, Angele felügyelete mellett. Ezt már az állatkert közönsége is láthatja, naponta délelött 10 órától délután 2-ig. Aki pedig nevelőszülőként támogatni szeretné őt, és rajta keresztül az állatkert többi lakóját, az ezt néhány kattintással megteheti az allatkertialapitvany.hu oldalon. Ez remek karácsonyi ajándék, hiszen az örökbefogadást igazoló, díszes, névre szóló oklevél az örökbefogadott fotójával igazán jól mutat a fa alatt!

Winter is coming... Most már tényleg itt a tél: didergős hideg van, fúj a metsző szél. Vagyis olyan idő van, hogy anyáink intelme - "sapka, sál!" - egyre bölcsebb tanácsnak tűnik.

Kevés állat van elemében olyankor, amikor nappal is alig van 2-3 fok, éjszaka pedig garantáltan ugyanennyi van mínuszban, ráadásul bármikor eshet a hó. Na, a jegesmackó ilyen állat.

Belij és Szerij, az Állatkert két sztárja ilyenkor is ugyanúgy heverészik a medencéje partján, mintha csak egy forró nyári nap lenne valahol Floridában. Ilyen bundával mondjuk mi sem aggódnánk egy percig sem a tél miatt.

A jegesmedvék bundája egyébként olyan jól szigetel, hogy az állat gyakorlatilag nem veszít hőt az orrának felületét leszámítva - hőkamerával majdnem észrevehetetlen eredeti élőhelyén, a fehér, jeges tájban.