Fotósorozattal köszöntötte a budapesti Állatkert március 8-án, a nemzetközi nőnapon az intézmény hölgy dolgozóit. Azt írták, "minden más napon is indokolt lenne, de ma külön is alkalom kínálkozik arra, hogy nagyrabecsülésünket fejezzük ki női munkatársaink iránt."

"Nélkülük aligha lehetne Állatkertünk az európai élmezőnyben."

Képek forrása: zoobudapest.com

Március 3-án, 1861-ben ezen a napon törölte el II. Sándor orosz cár az orosz jobbágyrendszert, 1923-ban ekkor jelent meg először a TIME magazin, 1922-ben megszületett az Aranycsapat legendája, Hidegkuti Nándor.

De március 3-án van a vadvilág ünnepe is. Azért, mert 1973-ban ezen a napon írták alá a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó washingtoni egyezményt.

Ezen a napon a budapesti Állatkert a szokottnál is több élménnyel, látnivalóval és ismeretterjesztő programokkal várta a látogatókat. Többek között azt is bemutatták, mit tesz az Állatkert a biológiai sokféleség védelméért.

Magyarország legtöbb féle állatot bemutató kertjeként megélhetővé, megtapasztalhatóvá teszik az Állatkertben a biodiverzitást, továbbá természetvédelmi tevékenységgel számos fenyegetett faj védelmében is részt vesznek.

Fotók forrása: zoobudapest.com 

"Állatkertünk egyik igaz barátját vesztettük el" - írta a fővárosi Állatkert a szomorú hírre: 84 évesen meghalt Csukás István Kossuth-díjas költő és író, a Nemzet Művésze.

Csukás Istvánra nemzedékek emlékeznek Mirr-Murr a kandúr, Süsü a sárkány, vagy Pom Pom, Gombóc Artúr és a Nagy Ho-Ho-Ho Horgász megteremtőjeként.

Egy országnak volt ő a mesemondója, az Állatkertnek pedig a "meseügyi főszakértője". Életútja sokszor érintette az Állatkertet, a Holnemvolt Vár és a Hetedhét Palota elkészítésekor például rövid állatmeséket alkotott.

Csukás István ott volt a Varázshegy 2012-es felavatásakor és a Holnemvolt Vár 2018-as megnyitóján is. Legutóbb pedig 2018 októberében a Holnemvolt Gyerekkönyv Fesztiválon volt az Állatkert vendége.

A kép forrása: zoobudapest.com

...persze nem egyszerre, nem valami kora tavaszi bébibummról van szó, 127 év kellett hozzá. Ennyi ideje tart ugyanis nílusi vízilovakat a Fővárosi Állat- és Növénykert, és világraszóló eredményeket ért el a szaporításukban.

Jónás volt az első "nílusi ló", a berlini állatkertből került Budapestre 1893-ban és szép hosszú budapesti élete volt, 1917 őszéig tartott. Imádták a látogatók.

Ez egy igazi sikersztori, a 127 év alatt voltak olyan időszakok, amikor a világ összes állatkertje közül a budapestiben volt a leggyakoribb a vízilovak sikeres szaporítása, az itt született példányok szinte a világ minden tájára eljutottak. 

Minderről még több érdekességet olvashattok ITT.

Tudtátok, hogy az ölelés, ami szívből jön, meghosszabbítja az életet?  Ezzel a gesztussal nem csak elfogadjuk a másikat, de energiát áramoltatunk, bizalmat adunk és kapunk. Tudják ezt jól az állatkertben is, nem véletlen, hogy ismét zseniális ötlettel rukkoltak elő Valentin-nap alkalmából. Február 14-től 16-ig, azaz péntektől vasárnapig ugyanis páros kedvezményt kínál látogatóinak a budapesti állatkert. 

Akik belépéskor megölelik egymást, ketten egy jeggyel mehetnek be. És éppen az a szuper ebben, hogy ez nemcsak szerelmespárokra, hanem a testvérekre, a barátokra, a barátnőkre, sógorokra, komákra és mindenki másra is vonatkozik, aki vállalkozik erre a lélekmelegítő, élethosszabbító gesztusra. Legyetek bátrak és öleljétek meg egymást!

Mégsem hívott segítséget senki, hőseinknek ugyanis ez munkaköri kötelessége, ők etetik, gondozzák, "okítják" a cápasuli egyelőre ártalmatlan növendékeit. Munkájukról lélegzetelállító fotót osztott meg közösségi oldalán a Fővárosi Állat- és Nővénykert, íme!

Persze, a fotónál sokkal jobb mindezt élőben is látni, és ehhez nem kell mást tennetek, csak felkeresni a Cápasulit az állatkertben. 

Már láthatja a nagyközönség a minnesotai törpesertéseknél január közepén született kismalacokat. Pötyi, a már tapasztalt anyának mondható koca féltő szeretettel gondoskodik a hét apróságról.

A hét kis pöttyös bébi a Holnemvolt Várban, a Nyíhangár mellett található központi istállóban cseperedik. Most még aprók, de akár 50 kilósra is megnőnek majd. Az istálló egy közeli boxában az apaállat, Turcsi is látható. 

A törpesertés fajtákat manapság elsősorban nem gazdasági haszonállatként, hanem házikedvencként tartják. Magyarországon korábban a vietnámi eredetű csüngőhasú disznó volt a legismertebb törpesertés.

A minnesotai törpesertések mellet a házi sertés egy másik fajtája, az őshonosnak számító mangalica is megtalálható az Állatkertben. A vadon élők közül pedig az ecsetfülű disznók és a veszélyeztetett cebui disznók.

Képek forrása: zoobudapest.com / Bagosi Zoltán

Nem kis csődületet okozott, amikor 1943 egyik szép napsütéses délelőttjén a budapesti Állatkert egyik megtermett elefántbikáját sétálni vitték - méghozzá a közeli Andrássy útra.

A sugárúton békésen vonuló állatról számos fénykép készült, és terjedelmes, képekkel gazdagon illusztrált írás tett közzé róla a Pesti Hírlap képes melléklete.

A cikk szerint "Az Andrássy-út fái között imbolygó óriás-árnyék vetődött az úttestre. A járókelők meglepődve néztek fel: egy nagy, komoly elefántot láttak meg egy kicsi, ormányoscsemetét."

A kiselefántot Chambi-nak hívták, ő az Állatkertben született 1941. szeptember 16-án. Egy nemzetközi elefánt adatbázisból az is kiderül, hogy 1944-ben halt meg egy fogfertőzés okozta vérmérgezésben. 

A korabeli újságcikkből kiderül, hogy "a kis és nagy ormányos amint forgalmas területre értek, a vezetőjük utasítását követve, szépen ormányon fogták egymást. Ahogy jólnevelt elefántokhoz illik".

Az idősebb állatot "Hagenbeckéktől vette a pesti Állatkert". Carl Hagenbeck állatkereskedő- és idomár pedig nem más, mint a hamburgi állatkert építője, az első modern állatkert megálmodója volt.

Hagenbeck egyik nagy "találmánya", a korabeli állatkerti kiállítás-technikát forradalmasító panorámakifutós bemutatási rendszer jelentős elemei voltak a természetességet utánzó műsziklák.

A korabeli újságcikk és fotók forrása: Arcanum Digitális Tudománytár 

A kép és a szöveg önmagáért beszél, nem is kell kommentár...

Nem akárki ünnepelte nemrég a születésnapját a budapesti Állatkertben: 13 éves lett Ingrid, a zsiráfmama. Ráadásul nemsokára a fia, Irungu is szülinapos lesz, hiszen ő február 15-én lesz 3 éves.

És hogy miben rekorder Ingrid? Abban, hogy az állatkerti lakók közül ő hordja a legmagasabban az orrát. No nem valamiféle gőgből vagy fennhéjázásból, egyszerűen csak a zsiráf a legmagasabb állat a Földön.

A zsiráfoknak ugyanúgy csak hét nyakcsigolyájuk van, mint az emlősöknek, ám nekik jóval nagyobbak. Így nem csoda, ha csak a nyakuk 2,5 méteres, és mivel a lábuk is hosszú, a teljes magasságuk 4-5 méter is lehet.

Ingrid a csak Közép-Afrika egy részén őshonos Rothschild-zsiráfok alfajához tartozik. Igen, mint a milliárdos bankárcsalád! Ez az alfaj ugyanis a zoológusként is ismert brit Walter Rotschildról (1868-1937) kapta a nevét.

Képek forrása: Állatkerti Alapítvány és jegesmacko.blog.hu