Nem tartoznak az állatkert legaktívabb lakói közé a szibériai tigrisek, ráadásul éppen evés után kaptuk lencsevégre őket, így különösen érthető a punnyadás. Semmi depresszió, egyszerű egészségügyi szieszta a félárnyékban. Jut eszembe evés – mert nekem mindenről ez jut az eszembe – szóval, a tigrisek táplálása nem is olyan egyszerű feladat! Nem arról van szó, hogy az ember vesz nekik pár kiló húst, hiszen a természetben az egész zsákmányállatot felfalhatják, szőröstül-bőröstül, belsőségestől.

Volt idő, amikor az állatkerti nagyragadozók szinte csak színhúst, esetleg némi belsőséget kaptak. Egy bengáli zoológus és állatkerti szakember, Ram Brahma Sanyal azonban 1892-ben rájött arra, hogy az állatkerti ragadozók teljes értékű táplálásához egész zsákmányállatokat kell kínálni nekik. Így történik ez a budapesti állatkert nagyragadozóinál is.

Majdnem minden a kommunikációról szól – igen, a galléros páviánok piros feneke is! A hímeké mindig piros, funkciója pedig, hogy igazodási pontként szolgáljon a magas füvű szavannán a csapat többi tagjának: gyertek, erre kell menni!

A nőstényeken akkor jelenik meg a piros ivartáji duzzanat, amikor készek a párzásra. A hímeknek jeleznek ezzel, hogy fogékonyak a megtermékenyítésre. A hímeknek háremük van, amikor a nőstények „bepirosodnak”, a háremúr jobban vigyáz rájuk, nehogy egy másik hím lecsapja őket a kezéről.

Az Állatkertben nem csak Braille-írással készült táblák segítik az eligazodásban a vakokat és gyengén látókat, de a park több lakóját is bronzszobrokká formálták, és szintén Braille-írásos táblácskával látták el. Így a szobrok nem csak olvashatók, de kitapinthatók megfoghatók az állatok is.

A bronzszobrok pedig olyan élethűre sikerültek, mintha csak a megformázott állatok maguk álltak volna modellt a művésznek. Megszólalásig hasonlít például a gyűrűsfarkú maki és a pelikán is az őket ábrázoló szoborra.

Egyre bátrabb és felszabadultabb a kifutón az Állatkert immár öthetes zebracsikója. Míg a Tisha névre hallgató kislány pár hete szinte el sem mozdult az anyja mellől a kifutón, most már sokkal otthonosabban mozog.

Többször eltávolodik az anyjától, és indul neki egyedül felfedezni a kifutó távolabbi sarkait, vagy csak önfeledten nyargalászik egyet.

És arra gondoltál már, miért csíkosak a zebrák? Ráadásul nem is akárhogyan csíkosak, többféle "modell" létezik. A csíkok közötti eligazodásban segít a kifutó melletti tájákoztató tábla, a zebracsík-határozó, érdemes elolvasni!

A zebrák csíkozása egyébként alapvetően az álcázást szolgálja: a zebrára a természetben a legnagyobb veszélyt jelentő ragadozó, az oroszlán színvak, így nehezebben tudja kiszúrni a csíkos állatot, pláne, ha egyszerre, ménesben mozognak, így nehéz elkülöníteni őket. A megtévesztő mintázat ráadásul a vérszívó cecelégy és a bögöly látását is megzavarja.

Verőfényes napsütés, 25 fok. Talán még egy kicsit sok is így májusban, de úgy tűnik, idén is korán jön a nyár.

Ki is használják az állatok a szép időt: Belij és Szerij, az Állatkert két új jegesmedvéje a medencéjük partján hajtják föl-alá a labdájukat, és láthatóan nincs is különösebben melegük a nagy futkorászásban.

A teknősöket viszont úgy látszik, teljesen kitikkasztja a hőség: nem sokkal távolabb a jegesmedvéktől, ők szép sorban sütkéreznek a köveken.

Világunkkal ellentétben a budapesti állatkert mikrovilága minden szempontból akadálymentes. A vakokat és gyengén látókat Braille-írással készült táblák segítik az eligazodásban. A hangok, neszek világa kitágul, simítható, tapintható az információ. 

Minden nyelvnek saját Braille-írása van, hogy kielégítse a nyelv igényeit, így külön Braille-írás van a magyar nyelvhez is.

Szinte egymást érik mostanában a szülinapok az Állatkertben. Itt, a blogon is írtunk róla pár hete, milyen hatalmas bulit csapott Liesel, a gorilla-matróna 40. születésnapján, és micsoda fenséges gyümölcstortával lepték meg a gondozói. Ma pedig Ensena ünnepelte születésnapját - ő még csak 15 éves.

A kecses Ensene igazi ritkaság: Mhorr-gazella, vagyis a veszélyeztetett dámgazella egyik alfaja. A dámgazellák egykor Észak-Afrikában éltek, de ma már csak kicsi, veszélyeztetett csoportjaik maradtak fenn  - a Mhorr-gazella alfajból pedig egyetlen egy darab sem él már vadon...

Körülbelül 150 példányuk él állatkertekben - az állatkerti tenyészprogramhoz csatlakozott 2008-ban a fővárosi állatkert is, és már egy kisebb nyájra való van ebből a ritka állatból Budapesten is.