Már jól van Sauda, a budapesti Állatkert másfél éves kis zsiráfja, pedig néhány hete komoly műtétet kellett rajta végezni. A fiatal állat - a zsiráfcsapaton belüli nézeteltérés folyományaként - kétoldali állkapocstörést szenvedett.

A beavatkozást sürgősen el kellett végezni, hiszen az állat így enni sem tudott. Egy ekkora állatnál persze már az altatás is rendkívül összetett feladat, nemcsak a csontsebészeti beavatkozás, amivel helyrehozták az állkapcsát.

A műtét szerencsére jól sikerült, Sauda az ébresztés után hamar lábra is állt, és a rá következő napokban már egyre nagyobb kedvvel táplálkozott is.

A műtétről az Állatkert videót is forgatott, ebben dr. Sós Endre vezető állatorvos magyarázza el, mi történik. Emellett a kisfilm betekintést is enged az állatkerti kulisszák mögött zajló szakmai munkába.

Ha tízezer fős arénákat nem is töltenek meg a gímszarvasok, egy világsztár koncertjéhez hasonló, egyedülálló élményt ígérnek: augusztus végétől turnéra indulnak ezek a lenyűgőző termetű, hatalmas agancsú állatok.

Magyarországon is sok helyen megfigyelhető, meghallgatható a gímszarvasbikák bőgése, ami semmivel össze nem hasonlítható élmény - nem véletlenül terveznek szarvasbőgés-túrákat ilyenkor az erdészetek, például Gemencen is. Ilyen, amikor bőgnek a szarvasok Gemencen:

A párzás előtt álló bikák "koncertje" felveri az erdőt: a bika jellegzetes hangja a tehenek terelgetését szolgálja, és jelzés a többi bikának arról, hogy ki a "hárem" ura. Vagyis leginkább egyfajta versengés a bikák között.

Kissé "véznán", mindössze 8,7 kilóval jött a világra a torontói állatkert bébi vizilova a napokban. A kislány köszöni, jól van, egyelőre meresztgeti a szemét, felfedezi a világos, sokat alszik, és nem nagyon mozdul el anyja mellől.

Az újszülött méreteire magyarázat, hogy törpe vizilóról van szó. Mamája, a 12 éves Kindia is jól van - ő 2016-ban érkezett Kanadába egy franciaországi állatkertből, majd összebarátkozott a 23 éves Harvey-val, a csöppség apjával.

A kislányt egyelőre az állatkert közönsége nem láthatja, majd csak ha megerősödik.Az újszülött az első törpe víziló bébi a torontói állatkertben 1999 óta. Veszélyeztetett faj, csak 2-3 ezer egyed él már belőle a vadonban.

A kép és a videó forrása: Toronto Zoo

Lassan óvodáskorba lépnek a budapesti Állatkert flamingófiókái: alig múltak két hónaposak, de úgy nőnek, hogy lassan már a felnőtt egyedeket is beérik. Egyelőre azonban a termetük mellett azért is könnyű megkülönböztetni őket a "felnőttektől", mert más a színük.

Itt a blogon is írtunk róla, hogy a az idei év az Állatkert több lakójánál is gyermekáldást hozott. A rózsás flamingóknál is jelentősen bővült a kolónia: egyszerre több, mint két tucat kis flamingó kelt ki, ezzel pedig a budapesti Állatkert flamingó-állománya elérte a 139 egyedet. Ilyenek voltak kicsikként:

A fajra jellemző rózsaszín tollazat csak idővel alakul ki, a kis fiókák testét még szürke, pihés tollazat fedi, lábuk is tömzsi, és a csőrük sem görbül. De gyorsan változnak: ugyan a cseperedő "kicsik" tollazata továbbra is szürke még, lábaik már nyúlánkak, és csőrük is olyan, mint a nagyoké.

A képek forrása: zoobudapest.com

Napok óta úton van Báró, a gólya. Mindig az elsők között érkezik Magyarországra és elsőként kel útra, hogy a Közel-Keleten vészelje át a telet. Idén augusztus 12-én, vasárnap kelt útra, aznap este már Aradon éjszakázott, és kedden is még Romániában volt. 

Ezen a linken követhetitek Báró cseppet sem veszélytelen utazását. 

Sok millió dunavirágot mentenének meg a pusztulástól magyar tudósok egy fantasztikus találmánnyal. Az ELTE honlapján írnak arról, hogy megkezdődött a dunavirág nevű védett kérészfaj rajzása Magyarországon. A hidak, folyópartok lámpáinak vonzásában órákig járják különleges táncukat ezek a törékeny rovarok a Dunán és az Ipolyon is.

A dunavirág védett, a folyó szennyezettsége miatt az 1960-as években évtizedekre eltűnt a Dunából, az, hogy 2010 után ismét visszatért, vízminőség szempontjából egyértelműen jót jelent. A városokban azonban nagy veszélynek vannak kitéve, a fényviszonyok miatt csapdába eshetnek és elpusztulhatnak.

A kérész nőstények ugyanis a párosodás után úgynevezett kompenzációs repülésbe kezdenek a folyó felett, a folyásiránnyal szemben, mielőtt leraknák a petéiket. Repülésük közben a vízről visszaverődő poláros fény alapján tájékozódnak. Ha útjukat híd keresztezi, annak tükörképe eltünteti ezt a poláros jelet, és a kérészek is megszakítják útjukat. A kompenzációs repülést sötétben végzik, ilyenkor a hidak, rakpartok lámpái vonzzák a kérészeket.

A rovarok kifáradva a lámpák alatti aszfaltútra szállnak le, az arról visszaverődő poláros fényt pedig tévesen víztükörnek érzékelik és lerakják a petéiket, amelyek kiszáradnak az úton és elpusztulnak.

Sok millió egyedtől beszélünk, az elpusztult peték sokszor síkor réteget alkotnak az úton, ami balesetveszélyes.

Az nem lehet megoldás, hogy a párzás idejére kikapcsolják a közvilágítást, ezért olyan fénysorompó megalkotásán dolgoznak az ELTE tudósai, amely a kérészeket a víz felszíne fölött tartja. Sok prototípust teszteltek már, és a kisebb hidaknál bevált a kutatók elképzelése, így jövőre, várhatóan Tahitótfalunál kiépülhet az első éles rendszer.

Zebraöszvér született a Magyar Nemzeti Cirkuszban. Ifj. Richter József igazgató az InfoRádióban arról számolt be, hogy munkatársai zebracsikót vártak, ám meglepetésükre nem csíkos, hanem foltos állat született.

A tettes Levente, a cirkusz barna foltos szamárcsődöre, aki szerelembe esett Kenyával a zebrakancával. 

A zebraöszvér jól van és hamarosan a közönség is láthatja, sőt, a névadásban is segíthet. 

(Fotó: Magyar Nemzeti Cirkusz)

A természetben elképzelhetetlen a zebra és a szamár násza, a ló és szamár pároztatásából származó, rendkívüli teherbírású állat, az öszvér azonban jól ismert haszonállat. Bár a ló és a szamár sem szaporodik természetes körülmények között, de a megfigyelések szerint, ha csikókoruk óta együtt nevelkednek, könnyen létrejöhet a frigy. 

A Balatonlellén, a cirkuszban született zebraöszvér mindkét szülőre egyformán hasonlít, apjához mérten barna foltos, a lábán azonban halvány csíkok is derengenek.

Neki nevelőszülők kellenek! Hogy fordulhat az elő, hogy ennek a gyönyörűségnek még nem akadt nevelőszülője? Kata már hétéves, és igazán nem szorul rá arra, hogy ilyen amatőr állatkertrajongók, mint szerénységem fényezzék, most mégis megteszem, mert múlik a nyár, és Kata elhatározta, hogy még ősz előtt nevelőszülőkre talál. 

Kata ázsiai vadkutya. Rengeteg neve van, hívják dólnak és vörös farkasnak is. Elmúltak már azok az idők, amikor a vadon megszokott lakója volt az ázsiai vadkutya. Mára a veszélyeztetett fajok közé tartozik, már csak Indiában és kisebb foltokban Ázsia néhány más országában fordul elő. Híres sztár ő, Kipling: A dzsungel könyve című klasszikusában - nyárra egyébként pompás olvasmány - meg is említi, milyen remek és kitartó vadász.

Nem ismer félelemet, akár a tigris elől is elragadja a zsákmányt.

Csoportokban él, és noha kistestű - Kata marmagassága például csak 50 cm - a szarvast is képes elejteni. Odaadó, gondos szülő, falkája közösen neveli és eteti a kicsiket. 

Ha örökbe fogadod, nem fogod megbánni. Haza nem viheted, de segítesz megmenteni egy darabot a világból.Az örökbefogadás mentéről itt olvashatsz.

A gólyatöcs egy védett madár, nem különösebben ismert. Ám ez megváltozik, mert lezárult a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) internetes szavazása a 2019-es év madaráról, amely a gólyatöcs lett, az MME pedig ennek a madárnak a bemutatásával kiemelten foglalkozik jövőre.

Az egyesület három, hosszú csőrű partimadarat szavaztatott meg: a gólyatöcs 3617 szavazatot kapott, ami a voksok 40%-a volt, a gulipán 2882-t (32%), míg a nagy póling 2494-et (28%). A 2019-es év madara címet elnyerő gólyatöcs rendszeresen fészkel Magyarországon és főleg vízi rovarokkal táplálkozik.

A gólyatöcs vonuló állat, tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer Ft.

Kép forrása: Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület / Orbán Zoltán

Nem akárki, hanem a mesterszakács és mestercukrász Benke László, vagy ahogyan talán többen is ismerik, Benke Laci bácsi vitte a minap az ebédet a budapesti állatkert sztármackóinak: Belijnek és Szerijnek.

A két jegesmedve bár nyers koszton él, nagyon örült Benke Laci bácsi látogatásának, annak a nagy adag nyers halnak pedig amit hozott, talán még inkább örültek: fel is falták nyomban.

A Laci bácsi nevével fémjelzett hazai ételfutár cég azt is vállalta, hogy biztosítja Belij és Szerij éves haladagjának jó részért - ezzel és további adományukkal kiérdemelték az Állatkerti Alapítvány platinafokozatú támogatója címet.

Az első képen Benke Laci bácsii átveszi a kitüntető oklevelet Montskó Évától, az Állatkerti Alapítvány vezetőjétől, a második képen az oklevél (Fotók: Állatkerti Alapítvány)