Egy vállsérült fenyőszajkó, ez a Magyarországon ritka madár került néhány napja került a Sünispotályba, a budapesti Állatkert bemutató mentőközpontjába.

Nemrég pedig arról szóltak a hírek, hogy elárvult gyöngybagoly fiókákat engedtek szabadon ugyaninnen, miután már eléggé megnőttek ahhoz, hogy önállóan boldoguljanak.

Várjunk csak! Mi az a Sünispotály, és miért madarakat gyógyítanak ott, miért nem süniket?

Vannak válaszaink, menjünk sorba! A Sünispotály a mentett állatok nyáron megnyílt új bemutatóközpontja a Holnemvolt Várban a Fővárosi Állat- és Növénykertben.

A helyszín új, de az állatkertben évtizedes hagyománya van a sérült állatok mentésének, gondozásának. 1986-ban még csak 7 mentett állatot láttak el, a rekordévben, 2016-ban pedig több mint kétezret!

Az állatmentő központ a gyakori fajok – feketerigó, mókus vagy sün – példányairól éppúgy gondoskodik, mint ritka, védett fajokról, például mérgezett sasokról. A Sünispotályról itt olvashatsz még többet érdekességet.

A képek forrása: zoobudapest.com

Ez bizony a madarak itatása. Ezekben a pokoli száraz hónapokban nem csak a föld szenved a vízhiánytól, ráadásul állítólag jön a hideg, előbb vagy utóbb tényleg tél lesz, tehát azok, akik szívükön viselik a madarak sorsát, nem feledkezhetnek el arról, hogy a téli itatás legalább olyan fontos, mint a nyári. Télen ugyanis az etető madarai alacsony víztartalmú magvakat fogyasztanak - amire sokat kell inni -, az egyre szárazabb, hómentes teleken, amikor fagy is, a vízhiány okozta kiszáradás legalább akkora probléma, mint a júliusi kánikulában.

A madaraknak nem csak iváshoz, de a napi tisztálkodáshoz, fürdéshez is szükségük van a vízre -  figyelmeztet honlapján a Magyar Madártani Egyesület, amelynek szakemberei remek tanácsokkal szolgálnak ahhoz is, hogyan alakítsuk ki, hol helyezzük el az etetőt és az itatót.

Egy születésnap mindig rendkívüli, izgalmas és megható. Egyéves lett Arun, az állatkert kedvenc elefántja, és bár az igazi szülinap csak csütörtökön lesz, gondozói úgy döntöttek, hogy már ma megrendezik a bulit, kihasználják a hétvégét és a jó időt. 

Itt a blogon három videóval köszöntjük az egyévest.

Arun tavaly november 8-án látta meg a napvilágot, és ennek a csodának - az állatkert kameráinak jóvoltából -  mindenki a részese lehetett. A filmen nem csak a borjú első tétova lépéseit láthatjuk, de azt is megfigyelhetjük, miként mutatta meg Angele, az anyaállat a 2013-ban született borjának, Ashának, hogy mi az, amit szabad és mi az, amit már nem a kistestvérrel.

Januárban kiderült, hogy Arun nem bánja, ha a mamája jégre viszi. Az elefántok télen a nap nagy részét a fűtött elefántházban töltik, olykor viszont kiengedik őket a levegőre. Ilyenkor pedig remek felvételeket lehetett készíteni a bolondozó Arunról. A kiselefánt önfeledten csúszkált a jégen, persze azért egy kis fülcirógatás az anyai ormánnyal jólesett közben. 

Arun sokkal mozgékonyabb, elevenebb kiselefánt, mint nővére, Asha volt. Idén áprilisban boldogan pancsolt és labdázott a medencében. 

A gömb tökéletességével és egyszerűségével az egyik legősibb forma. De megunhatatlan játék is, ami mindenkire hatással van: felnőtt férfiak a focipályán és a lelátón kerülnek a hatása alá, az állatok viszont mindig, mindenhol.

Ahhoz, hogy az állatkerti állatok a mesterséges környezetben is jól érezzék magukat számos dolog szükséges, és nem árt, ha az ingergazdagságra figyelve élőhelyüket játékszerekkel is feldobják.

A fenti videón az látható, milyen önfeledt elfoglaltságot jelentenek a budapesti állatkert lakóinak - az orrszarvúak, a zebramungóknak, a szurikátáknak és az ecsetfülű disznóknak - a nemrég kapott új, gömbölyű játékszerek.

Kép és videó forrása: zoobudapest.com

Bemutatta az ország első komodóivaránusz-preparátumát mutatta be a Magyar Természettudományi Múzeum. A Nyíregyházi Állatparkban 2015-ben elpusztult két varánusz közül a hím példány látható keddtől az intézményben. A három méter testhosszt is elérő komodói varánusz Indonézia nemzeti szimbóluma és tulajdona, kizárólag az indonéz állam engedélyével tartható a világ bármely állatkertjében. Kivételes lehetőség, hogy az elhullott példányok a budapesti indonéz nagykövetség közvetítésével, több évig tartó tárgyalások és külön szerződés alapján végül a Magyar Természettudományi Múzeumba kerülhetnek. 

A komodói varánusz (Varanus komodoensis) a Földön ma élő gyíkok közül a legnagyobb méretű faj, a hímek testhossza akár a három métert is meghaladhatja. Előfordulása kizárólag az Indonéziához tartozó Kis-Szunda-szigetek némelyikére (Komodo, Padar, Rintja, Gili Motang és Flores) korlátozódik. Húsevő állat, elsősorban vaddisznókkal, szarvasokkal, és vízi bivalyokkal táplálkozik, de nem veti meg a döghúst sem, néha még saját fajtársait is elfogyasztja. A fiatal varánuszok néhány évig fákon élnek, hogy megvédjék magukat a ragadozóktól. Erős állkapcsának és éles fogainak, valamint az alsó állkapcsaiban található két méregmirigynek köszönhetően igen eredményes ragadozó. A nagyobb testű zsákmány halálát általában nem maga a sérülés, hanem a mérgezés és a harapás utáni fertőzés okozza.

Néhány évvel ezelőtt ismerték fel a komodói varánusz egyik különleges tulajdonságát, miszerint a nőstények szűznemzéssel is tudnak szaporodni, így az állatkerti példányok hímek nélkül is képesek utódokat világra hozni.

Volt ok az ünneplésre az elmúlt napokban a fővárosi állatkert öttagú gorillakolóniájában. Szeptember 23-án "majdnem születésnapos", 9 hónapos lett Indigó, a kis gorillakölyök, a látogatók egyik kedvence. Kétségtelen, hogy nézésével kimaxolja a cukiságfaktort:

Mindössze pár nappal később, szeptember 27-én pedig az apukája, Golo ünnepelte a 38. születésnapját. Bár ez ahhoz képest szép kornak tűnik, hogy a vadon élő gorillák általában 30-35 évig élnek, Golo mégsem matuzsálem. Golo - Indigo mamája, N’yaounda mellett - itt éppen kiveszi a részét a gyereknevelésből:

Az állatkertben élő gorillák ugyanis a gondos orvosi törődésnek hála, akár 50 évig élnek.Nem is Golo a legidősebb, hanem Liesel, aki 41 éves. Lieselnek és Golonak - akik 1989 óta élnek Budapesten - amúgy már három közös gyermeke született itt, ők külföldi állatkertek lakói: Shanghai-tól Madridon át Barcelónáig.

Képek forrása: zoobudapest.com

A XVII. és a XVIII. kerület határán, egészen pontosan Ferihegyen terül el a kelet-európai sztyeppék, puszták egyik utolsó fennmaradt, érintetlen területe. Ez a biológiai közösség körülbelül a Duna vonaláig terjed. És kinek jó ez? Hát az ürgéknek, amelyek védett állatok, eszmei értékük 250 ezer forint. 

Így aztán komoly ürgementés folyik a repülőtér 1515 hektárnyi területén, ahol kiválóak az ürgék számra az életkörülmények, de azért vannak veszélyforrások is, mint például a repülőtér fölött portyázó ragadozó madarak. Ilyenkor, vagy ha éppen egy fejlesztés miatt veszélybe kerül néhány példány, átköltöztetik őket egy biztonságos nemzeti parkba. Most éppen Vecsés határában fogdostak össze csapdákkal ötven példányt, hogy jobb helyre vigyék a téli álomra készülődő állatokat.

Az első érmek már gazdára is leltek az állatkerti élményterápiás program első napján. Az alapítvány szerdán mozgássérült gyerekeket látott vendégül a Fővárosi Állatkertben. 

Az,hogy idén is létrejöhetett a Zoolimpia az Állatkertben, elsősorban a MOL Új Európa Alapítvány és Lubics Szilvia ultrafutó karácsonyi gyűjtésének köszönhető. Két évvel ezelőtt az állatkerti zoopedagógusok és az egyes fogyatékkal élő csoportok szakreferensei már sikerrel összeállították azokat a programokat és módszereket, amelyekkel a lehető leghatásosabban lehet átadni az állatkerti élményt a mozgássérült, az értelmi fogyatékos, valamint a vak- és csökkentlátó gyermekek tíz-tíz fős csoportjainak.

Idén azonban bővült az eszköztár, és a szervezők felkészültek autista gyermekek élményterápiájára is az Autizmus Koordinációs Iroda munkatársainak segítségével.

Így a következő hetekben autista gyermekeket is vendégül láthatnak az állatkerti élményterápián.

Szerdán, a nyitónapon, a Kőbányai Komplex Általános Iskola és a Csillagház mozgássérült diákjai teljesítették sikerrel a Zoolimpiát: kenguruként ugráltak az Ausztrál játszótéren, utánozták, hogyan repülnek a madarak, megtanulták, hogyan kell bánni az élő állatokkal. Alaposan elfáradtak a háromórás állatkerti versenyen.

Az a fantasztikus az állatkertben, hogy segít rácsodálkozni a hétköznapi szépségekre, már ha hétköznapinak mondható egy új élet születése. Felrobbant az internet a szeptember másodikán született tapírborjú hírére. Nem csoda, hiszen nem csak bájos, de 31 év után ő az első tapírkölyök, amelyik a Fővárosi Állatkertben látta meg a napvilágot.

Két héttel korábban, augusztus 18-án azonban született egy kevésbé egzotikus, de legalább annyira kedves borjú. Jácint fajtájára nézve magyar tarka szarvasmarha. A Holnemvolt Várhoz tartozó Majorságban látta meg a napvilágot, ott cseperedik, botladozik, ismerkedik a világgal a látogatók nagy örömére. Ne hagyjátok ki semmiképpen!