Most már biztos, hogy ledobták a cukiságbombát a budapesti Állatkertben. Annyi aranyos kölyök születik, hogy alig győzzük számolni: itt vannak a flamingófiókák, növöget Arun, az ázsiai elefántborjú, cseperedik Indigó, a gorillakölyök, kedvenc még a matakóbébi, és persze Flódnit, a sörényes hangyász.

És két újabb "trónörökös" is érkezett: gyermekáldás volt nemrég az Afrikában őshonos koronásdarvaknál. A fiókák július 6-án keltek ki a tojásból. A szülőpár, Mami és Papi 1999 óta él az Állatkertben, a szűk két évtized alatt pedig kéttucat fiókát neveltek fel sikeresen.

Mégis, fáradhatatlan szeretettel gondozzák az új kicsiket is. A fiókák még alig hasonlítanak a szüleikre: tolluk pihés, vörösesbarna, a fejükön pedig még semmi nyoma az aranyszínű tollkoronának, amelyről a faj a nevét kapta. Érdemes őket jobban is szemügyre venni a Kisszikla oldalában lévő, több más madárral közös röpdében.

Fotók: zoobudapest.com / Bagosi Zoltán

Gyerekzsivajtól hangos a budapesti Állatkert, és itt most nem az önfeledten szórakozó kis látogatókra gondolunk, hanem a lakókra.

Az elmúlt időszakban nem volt hiány gyermekáldásból a kertben: megszületett Arun, az ázsiai elefántborjú, cseperedik Indigó, a gorillakölyök, mindenki láthatja már a matakóbébit, és Flódnit, a kis sörényes hangyászt.

És ha ez még mind nem lenne elég, hát a rózsás flamingóknál is jelentősen bővült a kolónia: egyszerre több, mint két tucat kis flamingó kelt ki, ezzel pedig a budapesti Állatkert flamingó-állománya elérte a 139 egyedet.

A kicsiken jól megfigyelhető, mennyire mások, mint a felnőttek. Rózsaszín tollazatuk ugyanis csak idővel alakul ki, a fiókák testét még szürke, pihés tollazat fedi, lábuk is tömzsi, és a csőrük sem görbül.

A rózsás flamingók a nevüket is adó, jellegzetes színüket a a táplálékként fogyasztott apró rákokban megtalálható, a karotinhoz hasonló színezőanyagtól kapják.

Az első két kép forrása: Bagosi Zoltán / zoobudapest.com

Persze "barátságos mérkőzésen" diadalmaskodott Niva, a szibériai tigris Indigo, a féléves gorillakölyök fölött. Ezzel Niva az Állatkerti Alapítvány örökbefogadási listáján feljebb lépve júniusban a dobogós második helyig menetelt, Indigo pedig búcsúzott eddigi második helyétől, és júniusban csak a harmadik lett.

Akármennyire is igyekezett Niva "cukiskodni", akármilyen sok örökbefogadó szívét meghódította, ez kevés volt az első helyhez, amelyet májushoz hasonlóan júniusban is Arun, az ázsiai elefántbébi szerzett meg - őt fogadták örökbe a legtöbben ebben a hónapban az Állatkerti Alapítvány összesítése szerint.

Arun tehát - egyelőre - "verhetetlen". Bár csak egy hónappal idősebb Indigónál, mivel tavaly novemberben született, viharos gyorsasággal lett az örökbefogadók kedvence. Már a születése utáni első két hónapban annyira cuki volt, hogy a 2017-es év legnépszerűbb állata lett, és eddig idén is ő a legkedveltebb: áprilisban is első volt.

Első kép forrása: zoobudapest.com

Rohannak a hetek! Még rá sem csodálkoztunk igazán Flódnira, a két sörényes hangyász, Isabella és William második csemetéjére, máris arról tanúskodnak a képek, hogy Flódni épp olyan tökéletes, mint amilyen gyönyörű. Mindent tud. Kiválóan kapaszkodik anyja, Isabela farkába, éteri nyugalommal, majdnem azt mondtam, hogy mosollyal az ábrázatán szemléli a világot, és egyszerűen ellenállhatatlan. Tessék megnézni!

A szakemberek egyébként azt mondják, hogy délelőtt 10 óra tájban elég jók az esélyek arra, hogy hosszabban is csodálhassuk Flódni idomait, mert a hangyászok olyankor kapnak enni. Amikor pedig Isabella táplálkozik,mozog, sokkal jobban lehet rajta látni a bundájába csimpaszkodó kölyköt.

Charles Darwin és Alfred Russel Wallace 1870-es évekbeli vitája óta foglalkoztatja a kutatókat, mi lehet a szerepe a zebrák csíkos mintázatának. Elméletek tucatjai születtek, az egyik szerint például napsütésben a zebracsíkok fölött légörvények alakulnak ki a fekete és a fehér csíkok eltérő hőmérséklete miatt, és ezek az örvények hűtik a zebrák testét. 

Ezt a feltételezést tesztelték most az ELTE Természettudományi Kar, az Állatorvostudományi Egyetem és a svéd Lundi Egyetem kutatói. A zebracsíkok rejtélyes szerepére felállított 18 hipotézis négy csoportba sorolható:

1. a ragadozók elleni vizuális védelem,
2. a szociális kölcsönhatások elősegítése,
3. a vérszívó rovarok elleni vizuális védelem,
4. a testhőmérséklet szabályozása hűtéssel.

Az ELTE Természettudományi Karának kutatói 2012-ben magyarországi terepkísérletekkel azt már korábban igazolták, hogy a zebracsíkok védenek a vérszívó bögölyök ellen, mivel a csíkos vagy foltos mintázatok vizuálisan kevésbé vonzóak a rovarok számára, mint az egységes színűek.

Tavaly nyáron aztán egy gödi lovastanyán a lovak, a szarvasmarhák és a zebrák testének termodinamikai modelljeit vizsgálták a kutatók. Vízzel töltött fémhordókat vontak be fekete, fehér és szürke lovak és szarvasmarhák kikészített bőrével, valamint egy-egy mesterséges (fekete és fehér marhabőr csíkokból összevarrt) csíkos és valódi zebrabőrrel. Ezeket a hordókat a nyári hónapokban árnyékban tartották, miközben a hordók vizének hőmérsékletét folyamatosan mérték. Kiderült, hogy mindig a fekete bőrrel burkolt hordó vizének hőmérséklete volt a legmagasabb, a fehér bőrrel borított hordóé a legalacsonyabb,a zebracsíkos és a szürke hordók hőmérsékletei között pedig nem volt szignifikáns különbség.

Ma, amikor inkább gyerekprogramokkal csábít látogatókat a budapesti Állatkert - például a nemrég megnyílt Holnemvolt Várral - nem is gondolnánk, hogy jó száz évvel ezelőtt még egészen más programokkal is próbáltak látogatókat vonzani és bevételt növelni. Az 1900-as évek elején például bikaviadalokat rendeztek.

Az akkoriban amúgy is elszaporodott, az Állatkert profiljától meglehetősen idegen mutatványos látványosságok sorát 1904-ben bővítették a "humánus" bikaviadalokkal: a torreádorok nem ölték meg az állatokat, csak egy tűt szúrtak a bikák fején a vastag bőrbe, ezzel jelezve, hogy legyőzték őket.

A bikaviadalok ugyan teltházasak voltak, de amikor az egyik torreádort megsebesítette egy bika, felépülése után  - hogy felszítsák a közönség érdeklődését - elhíresztelték, hogy miután visszatér az aréna, a szokásoktól eltérően mégiscsak megöli az őt megsebesítő állatot. 

Amikor azonban elővette a speciális kardot, amivel a bikáknak a kegyelemdöfést szokták megadni, a rendőrség leállította az előadást, a fegyvert pedig elkobozták. Hiába követelte a lelátó közönsége a bika halálát, a hatóságok ezt már nem engedték. Ezzel vége is lett a rövid ideig tartó állatkerti bikaviadaloknak.

Végül az elefánt győzött. De senki ne gondoljon valami komoly, vérre menő küzdelemre, sőt ellenkezőleg: a két állatkölyök a budapesti Állatkert májusi örökbefogadási listájának első helyéért versengett, vagyis ez igazából "cukiságviadal" volt.

Az örökbefogadók szívét az Állatkerti Alapítvány összesítése szerint májusban Arun, az ázsiai elefántbébi dobogtatta meg leginkább, a második helyet pedig Indigo, a gorillabébi szerezte meg. A képzeletbeli dobogó harmadik fokára Sheshe, a zsiráf állhatott.

Az eredmény nem meglepő, hiszen Arun bár csak tavaly novemberben született, viharos gyorsasággal lett az örökbefogadók kedvence. Már az első két hónapban annyira cuki volt, hogy a 2017-es év legnépszerűbb állata lett, és idén is a legkedveltebb: áprilisban is ő volt az első.

Az első képet László Melinda készítette.

Ismét új lakója van a budapesti Állatkertnek: nemrég költözött be új otthonába a Marosvásárhelyi Állatkertből érkezett Balu, a tízéves barnamedve, viszont van egy újszülött is: néhány hetes csupán a matakóbébi, akit még ritkán látni, de ha szerencsés vagy, meglesheted!

A Pálmaházban lakó matakóknál volt gyermekáldás. De mi is az a matakó? A tatuk, vagyis az övesállatok közé tartoznak, az Állatkertben 2015 vége óta láthatók. 2016-ban még csak egy hím matakó élt itt, a tavalyi évben viszont két nőstény is érkezett, most pedig itt a matakóbébi!

A matakó Dél-Amerikában őshonos, a hátát csontos páncél borítja, amely külön elemekből áll, így a kemény páncél ellenére az állat össze tud gömbölyödni. A matakónál a páncél részei közötti kapcsolódás annyira rugalmas, hogy az összegömbölyödés szinte teljes, az állat egyszerűen „labdát csinál magából”.

Képek forrása: zoobudapest.com / Bagosi Zoltán

Cápákat nem sűrűn látunk állatkertekben, a budapestibe viszont hamarosan egy egész falka cápabébi érkezik. Az ősszel ugyanis megnyílik a budapesti Állatkert területén nemrég, májusban átadott Holnemvolt Vár legújabb attrakciója, a kiscápákat bemutató Cápasuli.

Ám addig is, itt a nyár, a Holnemvolt Vár játszópark ezernyi élményt kínál, hiszen az nem más, mint másfél hektár játék és mese.

A játszópark annyi élményt kínál a gyerekeknek, hogy felsorolni is nehéz: a mesebirodalom talán legérdekesebb attrakciója a Vidámpark újraindított, 110 éves régi körhintája, de ez csak egy a sok, lenyűgöző attrakció közül:

Mindenki megtalálja az őt leginkább érdeklő programot: van állatsimogató kézműves foglalkozás, a Hetedhét Palotában pedig ismerős állatmesék elevenednek meg. Aki Vukkal, Mekk Elekkel, A Nagy Ho-ho-horgásszal, Pom Pom-mal, Süsüvel vagy Dr. Bubóval "találkozna", annak itt a helye.

Bár a legtöbben nem szeretik a rovarokat, a színpompás trópusi lepkékért nem lehet nem rajongani. Május végén újra megnyílt a budapesti Állatkertben a Pálmaház mögötti területen az egyik legkedveltebb időszakos látványosság, a Lepkeház, ahol egészen közelről megcsodálhatók a pillangók.

A Lepkekertben 260 négyzetméteren 1200 köbméternyi légterében repkedő lepkék itt teljesen szabadon mozognak: se üvegfal, se háló nem gátolja a lepkéket, ahogy a látogatókat sem abban, hogy gyönyörködjenek bennük. És van is miben: a Lepkekertben csaknem két tucat trópusi pillangó több száz egyede látható.

Csupa egzotikus, színpompás, hatalmas példány - Közép- és Dél-Amerikában őshonosak. Sárga, piros, narancsszínű hatalmas szárnyukkal ide-oda repkednek, és az is előfordul, hogy a vállunkra, fejünkre szállnak. Persze még ilyenkor is tilos kézzel hozzájuk érni!

A második kép forrása: zoodudapest.com/Bagosi Zoltán