Viharosan a kerecsensólyomfióka története, de hollywoodi happy end lett a vége, hála a természetet és az állatvilágot kedvelő emberek gondoskodásának és az állatkertben immáron tíz éve működő Magyar Madármentők Alapítványnak, amelyet 2009-ben alapított az állatkert. Avarégetésben megperzselt sünik, fészekből kiesett madarak, elgázolt vagy mérgezett állatok ezrei kaptak itt új esélyt az életre az elmúlt évtizedben. Igyekeznek minden beteg, sérült erdőlakón segíteni, ehhez azonban fontos tudni néhány szabályt. Az állatkerti vadállatmentésről ITT olvashattok. 

Ezekbe a szakértő kezekbe került bele májusban Félix is, miután az április derekán kikelt fióka kiesett két testvére mellől a fészekből. Mindkét lába eltört, kevés esélye volt arra, hogy valaha visszakerülhet a szabadba. Félixet azonban kemény fából faragták, jól reagált az állatorvosok kezelésére, és olyan rohamtempóban gyógyult, hogy július elején elkezdhették felkészíteni a madarat a szabadon engedésre, ami azóta meg is történt. Minderről ITT olvashattok bővebben.

Kevés izgalmasabb, titokzatosabb hely van éjszaka Budapesten, mint az állatkert. Az év 364 napján ezt a rendkívüli világot csak a gondozók, az állatkert munkatársai láthatják, augusztus 30-án, pénteken azonban sok titokról fellebben a fátyol, hiszen a nagyközönséget is várják este 7-től éjfélig az Állatkertek Éjszakáján. Intim titkokra derülhet fény. Tudjátok például, hogy a tigrisek naponta akár harmincszor is..? De van ennél cifrább is, ezt pénteken, az egyik vetítéssel egybekötött előadáson el is árulják.

Azt mondják, hogy sokféle állattal lehet majd testközelből is ismerkedni. (A tigrissel persze nem:-), de lesznek köztük így is örök favoritok, illetve olyanok is, amelyeket általában borzongással (undorral?) vegyes tisztelettel figyelünk. Ilyenek a rovarok. A Varázshegy gyomrában megtudhatjuk például, hogyan próbálja némelyik rovar megtéveszteni a környezetét, vagy hogy miért dolgoznak olyan fáradhatatlanul a levélvágó hangyák.

Aki szeretné, és elég bátor hozzá, kézbe is vehet néhányat a látványos, különleges ízeltlábúak közül. Aki elővételben megvette a jeget, bölcsen tette, aki erre nem gondolt, az péntek este időben legyen a helyszínen, nehogy lemaradjon! Limitáltak a helyek! 

Ha így megy tovább, hamarosan már csak az állatkertben lesznek zsiráfok. Vadon élő társaik száma ugyanis három évtized alatt 40 százalékkal csökkent. A Természetvédelmi Világszövetség munkatársa, Fred Bercovitch az Euronewsnak beszélt a folyamatról, amelyet egyfajta csendes kipusztulásként jellemzett. Mint mondta, szép lassan eltűnnek a bolygóról ezek az állatok, a folyamat azonban nem kap akkora figyelmet, mint amekkorát érdemelne. Már csak kevesebb mint százezer zsiráf él Afrikában, ráadásul ebből csupán mintegy hetvenezer, amelyik szaporodni is képes. 

A Föld legmagasabb állatait Afrika sok országában fogyasztják, különböző testrészeit felhasználják divatcikkek, ékszerek, táskák készítéséhez is. A veszélyeztetett állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló washingtoni egyezmény országai - közép-afrikai államok kezdeményezésére - most úgy döntöttek, ezentúl csak szigorúbb feltételekkel lehet zsiráfokkal, vagy zsiráfok testrészeivel kereskedni. 

A kezdeményezők névsora - Csád, Kenya, Mali, Niger, Szenegál és a Közép-Afrikai Köztársaság - azért fontos, mert a zsiráfok populációja ezekben az országokban csökkent leginkább az elmúlt években.

Ha választanom kellene, milyen állat lennék, akkor elefánt, viziló vagy más vastagbőrű állat szeretnék lenni, méghozzá a budapesti Állatkert lakójaként. Nekik van ugyanis talán a legkülönlegesebb otthonuk.

Az Állatkert bővelkedik merész, zseniális, vagy egyszerűen csak szemet gyönyörködtető építészeti megoldásokban, de

ezek közül is kitűnik a régen Vastagbőrűek Házának, ma Elefántháznak nevezett épület.

Az 1912-ben épült ház a szecesszió számos stílusjegyét, díszítőelemét viseli, és az állatok származási helyére utalva az indiai és afrikai művészet színeit és mintáit is mutatja. Műemléki védettségű - nem véletlenül.

A különféle zománcos csempék a pécsi Zsolnay gyárból valók, a belső teret növényi diszítések és stilizált állatábrázolások díszítik. Ezek legszebb példái a kupola belsejének csempéi és a pompás csillár díszítései.

Az Elefántház másik közismert jellegzetessége a kilátótorony, amely valójában a keleties hatást erősítő céllal épített 31 méter magas minaret, melynek felső szintjére 91 lépcső vezet.

Ez Budapest egyetlen olyan minaretje, amelynek sosem volt vallási funkciója. Pedig pont olyan, mint a muszlim mecsetekhez kapcsolódó, a híveket imára hívó müezzinek tornyai, de eleve kilátónak épült, illetve épült újjá.

Képek forrása: zoobudapest.com, Wikipedia, jegesmacko.blog.hu 

Egy kis eső senkinek sem árt, mondhatnánk, de nekünk embereknek legfeljebb a hajunk ázik el ilyenkor, a szumátrai orángutánnak viszont sokkal több a "veszítenivalója".

Az orángutánoknak ugyanis nem csak a fejük búbját, hanem testük nagy részét is szőr borítja: sűrű, hosszú, vöröses szőrzetükről már messziről felismerhetőek.

Ez a sok szőr viszont igen kellemetlen tud lenni, ha elázik. A minap ugyan nem zuhogott az Állatkertben, éppen csak pár csepp esett, de ez már elég volt, hogy az orángutánok fedezéket keressenek a víz elől.

Lia, az orángután-mama hamar megtalálta a megoldást, hogy saját és kölyke frizuráját-bundáját megkímélje az esőtől: egy műanyag ládát borított magukra, ami alól elegánsan figyelték a kifutójukon kívül ázó látogatókat.

Képek forrása: jegesmacko.blog.hu

... és a természet a legnagyobb varázsló! Merthogy mit kelt ki a tojásból? Hangyászsün bébi. Ez még januárban történt, a gondoskodásnak köszönhetően azóta sokat nőtt, a legutóbbi méréskor már 785 grammot nyomott. Most szokik át a szilárd táplálékra. 

Hatalmas szakmai siker, hogy Tüske és Böki frigyéből utód lett, mert a hangyászsünök állatkerti szaporítása nagyon ritkán sikeres, mondhatni, világszenzációnak számít. A január 12-én világra jött kicsi hamarosan teljesen elhagyja az anyatejet.

A budapesti állatkert a főváros egyik leglátogatottabb intézménye, évente egymillióan kíváncsiak a programjaira, igazi turisztikai nagyüzem zajlik itt, miközben a fejlesztések, a terjeszkedés közepette a bensőségességét is sikerült megőriznie a szakembereknek. 

A négyéves Flórra különleges ajándékot kapott, egy 4 évszakos bérletet, ez egy új elem az állatkert sokféle kedvezményt kínáló jegy- és bérletpalettáján. Aki ilyet vesz, az a váltás napjától számított 365 napon belül négy alkalommal látogathat el az állatkertbe. Három látogatás időpontja tetszőlegesen megválasztható, a negyedik látogatásnak viszont november, december vagy január hónapra kell esnie.

A 4 évszakos bérletből is létezik felnőtt, szenior, diák és gyermek változat, sőt, van egy gyermek + kísérő bérlet is, amelyre csak a gyermek neve van felírva, a felnőtt kísérő azonban más és más is lehet látogatásonként. Ez utóbbi bérlettípusból kapott ajándékba Flóra is.