Milyen szerepe lehetett egy barnamedvének az 1867-es kiegyezésben? Talán sokkal több, mint gondolnánk. Ennek megértéséhez azonban jócskán vissza kell mennünk az időben, egészen a budapesti Állatkert alapításáig.

A kapuit 1866-ban még Pesti Állatkert néven megnyitó zoológiai gyűjtemény már kezdetben félezer egyedet számlált - ez is szép szám volt, noha ma az Állatkert már csaknem 900 faj mintegy 9000 egyedének otthona.

Már az első években kialakult, mely állatok a látogatók kedvencei. Köztük volt például az első zsiráf, amit nem más, mint Sissi királyné ajándékozott a schönbrunni császári állatpark gyűjteményből az Állatkertnek.

A megnyitás évében azonban a leghíresebb lakó kétségkívül Kristóf, a barnamedve volt. Népszerű volt a közönség körében, de ami még fontosabb:

Deák Ferenc kedvenc állata volt.

A haza bölcseként emlegetett Deák szinte naponta látogatta Kristófot. Olyannyira, hogy aki abban az időben személyesen szeretett volna Deákkal találkozni, legkönnyebben a medveketrecnél tehette meg.

Deák tehát sokat időzött Kristóf ketrece előtt, a gondolataiba merülve - talán ekkor ért meg benne sokminden, ami az 1867-es kiegyezéshez, majd egy egész korszakhoz, a dualizmus korához vezetett.

Képek forrása: az első kettőé a Fortepan.hu, a harmadiké a cultura.hu

Elvis Presley, Donald Trump, de Ronald Reagan frizurája is beugorhat, ha megnézed Bulan, a Cebu szigeteki disznó hajviseletét. Bulan nagy műgonddal fésült, sötét, dús "haja" kuriózum a budapesti Állatkertben.

Bulan mindig ad magára, de most különösen sokat állhatott a tükör előtt, hogy tökéletesre simítson minden egyes hajszálat, végtére is születésnapja van, ilyenkor pedig illendő úgy kinézni, mint egy igazi úr.

Persze az Állatkert lakói közül nem csak Bulan fordít sok figyelmet a frizurájára. Férfi létére legalább ilyen piperkőc Papi, a koronás daru is.

Az ő hajviselete már-már egy művészeti alkotás, főleg, ha nem aludta el, mert akkor biztosan nem így néz ki.

Azt pedig, hogy bár zárkóznak fel a férfiak, de hajköltemények terén még mindig a hölgyek viszik a prímet az Állatkertben, mi sem bizonyítja jobban, mint az alábbi fotó Lone-ról, az orángutánról. 

Bár nem a budapesti Állatkert lakója, trendi hajviseleti összeállításunkban mindenképpen helyet követelt magának hipszter és/vagy emós fazonú hajviseletével ez az alpaka:

Képek forrása: Alapítvány a budapesti Állatkertért, és Pinterest

Tévedtünk. Egy hónappal ezelőtt ezelőtt adtunk hírt itt a blogon a budapesti Állatkertben cseperedő, az anyjába csimpaszkodó éji majom kölyökről, akiről azt írtuk, hogy nála cukibb nincs is. Hát úgy tűnik, hogy van.

Ugyanis elárvult denevérbébik érkeztek a Sünispotályba, ami a mentett állatok új bemutatóközpontja a Holnemvolt Vár területén a Fővárosi Állat- és Növénykertben. 

Nyáron jellemzően elárvult, odúból kipottyant denevérkölyköket fogadnak itt. A még tejen élő denevérbébik felnevelése nem egyszerű feladat. Például

igen aprók, alig 1,5 grammosak - ez három szem zöldborsó súlya.

Denevértej híján macskatejpótló tápszerrel szokták őket tetetni. A Sünispotályban most több mint egy tucat denevérbébit nevelnek, ráadásul - bemutatóközpont lévén - mindez a közönség szeme előtt zajlik.

Ha minden jól megy, és az állatok sikeresen átszoknak a szilárd táplálékra, augusztus közepén lehet majd elengedni őket. Előbb azonban még egy gyakorló szobába kerülnek, ahol a repülést gyakorolhatják majd.

A Sünispotályról írtunk már a blogon: az állatkertben évtizedes hagyománya van a sérült állatok mentésének, gondozásának. 1986-ban még csak 7 mentett állatot láttak el, mostanában már évente mintegy kétezret!

Fotók forrása: zoobudapest.com / Bagosi Zoltán

Már okostelefonnal, a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer applikációjával is lehet jegyet váltani a budapesti Állatkertbe, ami egyszerű, gyors és kényelmes megoldás plusz költség nélkül. Próbáljátok ki!

Két hónapos tesztidőszak után, július elseje óta lehet az állatkerti belépőt mobilfizetéssel megvenni. Így nem kell sorban állni a pénztáraknál. Akár már útközben, például a földalattin utazva is el lehet intézni a jegyvásárlást.

A mobilfizetés nemcsak gyors és kényelmes, de környezetbarát is, mert így kevesebb papír fogy. Az így megváltott belépőjegyek ugyanannyiba kerülnek, mintha a pénztárnál vennénk meg őket.

Csupán le kell tölteni a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer applikációt, ki kell választani a kívánt jegytípust. A vásárlás után a rendszer egy QR kódot küld a felhasználónak, ezt kell bemutatni a mobilon, mikor belépünk a kapun.

Az állatkerti belépőjegyekről további információk itt olvashatók, a jegyek mobilfizetéssel történő megváltásáról, illetve az applikációról pedig a Nemzeti Mobilfizetési Zrt. honlapján érhetők el további részletek.

Nem a sok fiatal látogató miatt lesz hamarosan szükség egy helyi óvodára a budapesti Állatkertben, hanem a rózsás flamingóknál érkezett újabb gyermekáldás miatt. Sorra kelnek ki a tojásokból a pelyhes tollú kicsik.

A budapesti flamingócsapat nemcsak az egyik legnépesebb, hanem a legjobban is szaporodó flamingó kolóniai az európai állatkertekben. Itt a blogon is írtunk róla, hogy tavaly egyszerre több, mint két tucat kis flamingó kelt ki.

Ezúttal eddig 14 fióka kelt ki, de vannak tojások, amelyek még kotlanak a szülők, így további kicsik is várhatók.

A rózsás flamingók egyébként homokból és iszapból készítenek jellegzetes fészket: a dombocska tetején egy bemélyedést is kiképeznek a tojások számára. Olyan, mintha egy mini tűzhányó "kráterébe" kerülnének a tojások.

A fajra jellemző rózsaszín tollazat csak idővel alakul ki, a fiókák testét eleinte szürke, pihés tollazat fedi, lábuk is tömzsi, és a csőrük sem görbül.

A rózsás flamingók a nevüket is adó, jellegzetes színüket a a táplálékként fogyasztott apró rákokban megtalálható, a karotinhoz hasonló színezőanyagtól kapják.

Képek forrása: zoobudapest.com és jegesmacko.blog.hu

Sárkányokkal, lovagokkal és tűzzsonglőrökkel is találkozhatunk a Holnemvolt Várban - ezt ígéri a budapesti állatkert, amely a négy őselem egyikét, a tüzet ünnepli június 28-án este 6 órától egészen éjfélig. 

Fantasztikusnak ígérkezik a program, híres, barátságos és kevésbé barátságos sárkányokkal is találkozhatunk. Ebben segítségünkre lesz a Figurina Bábszínház, amely elhozza Porzsákot, a sárkányt, de megnézhetjük György lovag küzdelmét a sárkánnyal és eljön Süsü is, a híres egyfejű.

A legjobb tűzzsonglőrök látogatnak el ezen az estén az állatkertbe: itt lesz az egyedülálló Aserdus csoport, a cirkuszból is ismert Anima Prizma és fekete-fehér produkciójával a Tűzvarázs együttes. Emellett lesz számos más program, így sárkánysimogatás, arcfestés, kézművesség is, a részleteket ITT találjátok.

Ugorj be az állatkertbe, vagy csak ülj le a laptopod elé, és fogadd örökbe Lisát, az orangutánt, úgyis ma van a szülinapja, éppen 18 éves. Lisa már anya. Ő és kölyke az, akit szinte minden látogató felkeres az állatkertben, örökbefogadókban sem szűkölködik, igaz, azokból minél több van, annál jobb. 

A helyzet azonban egyáltalán nem idilli, Lisa egy olyan fajhoz tartozik, amely a vadonban a túlélésért küzd, és az emberrel vívott csatában vesztésre áll. Csak Indonéziában 2002 óta százezer orangutánt öltek meg, vagy kényszerítettek elhagyni otthonát, az őserdőt, amit elpusztítottak, hogy a helyére fogyasztási cikkek alapanyagait adó növényeket, főként az élelmiszeripartól a kozmetikumok gyártásáig mindenütt használt olajpálmát ültessenek. 

Miközben a klímaváltozás miatt éppen őserdőkre, karbonmegkötő növényekre lenne szükség, írtjuk azokat, Délkelet-Ázsiában főként égetéssel. A legpusztítóbb indonéziai erdőtűz 2015-ben nagyobb légszennyezéssel járt, mint Anglia teljes éves károsanyag-kibocsátása. Libéria, Kenya, Ghána, Brazília, Elefántcsont-part mind felelős a pusztításért, de talán Indonéziában a legdrámaibb a helyzet, az orangutánok szempontjából mindenképpen.

Egyre több világsztár emeli fel a szavát a folyamat ellen, és próbál segíteni ismertségével a környezetvédőknek. Legutóbb Judi Dench fogadott örökben három elárvult orangutánt, amikor Borneón járt, ahol az esőerdőről forgatott dokumentumfilmet. Neked nem kell Indonéziába utazni, itt is megmenthetsz egy darabot a világból, egyél kevesebb csokit, és fogadd örökbe Lisát! Elég hozzá ide kattintanod: http://allatkertialapitvany.hu/orokbefogadhato-allatok/lia

Kockakővel verte agyon valaki szerda délután az egyik görög teknőst. A kivégzést rögzítette a térfigyelő kamera a Madagaszkár-ház melletti kifutón, ahol görög, mór és sarkantyús teknősök laknak. 

Az eset szerdán délután, 17:37-kor történt. Éppen azért tudják ilyen pontosan, mert a térfigyelő kamera mindent rögzített. Szerencsétlen állat páncélja a hasi és a háti oldalon is teljesen kettéhasadt és szétnyílt, ujjnyi-kétujjnyi szélességben, és a belső szervei is súlyosan sérültek, már nem lehetett megmenteni, el kellett altatni.

Az állatkert posztjából kiderül, hogy feljelentést tettek a rendőrségen, és a térfigyelő kamerák felvételeit is átadták, sőt, azt fontolgatják, hogy közzé is teszik őket. Jó lenne, megtennék, azt hiszem! Érdemes és tanulságos az állatkert posztja alatti kommenteket is elolvasni.

A budapesti Állatkert gazdálkodása stabil, sőt jelentős beruházásokra is jut pénz, ám ez nem volt mindig így. Sőt, a ma már több, mint 150 éves intézmény történetében több válságos időszak is volt. Kevéssel fennállása 40. évfordulója után, 1907-ben csődbe is ment.

Ekkor a parkban élő több mint félezer állatot a csődeljárás részeként elárverezték. Furcsa fintora a sorsnak, hogy a budapesti Állatkert megnyitásakor, 1866-ben úgy tudott több értékes állatot is igen alacsony áron megvenni, hogy az akkor csődbe ment bécsi állatkerttől (nem azonos a schönbrunnival) szerezték őket árverésen.

Arról, hogy a századforduló után - részint a megcsappant látogatószám, a kevés bevétel és a hozzá nem értő gazdálkodás miatt - egyre nehezebb anyagi helyzetbe került Állatkert miként próbált túlálni, már itt, a blogon is írtunk. Például olyan, az Állatkert profiljától meglehetősen idegen mutatványos látványosságokkal, mint a bikaviadal.

1907-re aztán csődbe ment az Állatkertet működtető cég, és mindenüket elárverezték, ideértve az összes állatot, 519 egyedet. A látogatók kedvencét, Jónást, a vizilovat is. Mindez azonban nem jelentette az intézmény végét, mert mindent Budapest Székesfőváros vásárolt meg - azóta is a főváros a tulajdonos és a kert fenntartója.

Képek forrása: Fortepan, zoobudapest.com