Száz kilós és édesszájú, határozott nő, de úszni például nem tud, szinte teljes testét fekete szőr borítja, viszont a hónalját nem kell borotválnia, mert ott sosem nő. A fenti jellemzés a budapesti Állatkert legidősebb gorillájára illik:

Liesel, a gorillamama 42. születésnapját ünnepli.

Liesel tiszteletre méltó matróna, aki nemcsak a születésnapját ünnepelte április 15-én, de hamarosan egy újabb évforduló is érkezik: április 21-én lesz éppen 30 éve, hogy a frankfurti állatkertből 1989-ben Budapestre került.

Három gyermekét szigorúan, de mégis féltő gonddal nevelte fel. Dango, Gorka és Ebobo ma már más állatkertek lakói. Bár könnyen dühbe gurul mégis hamar megbékél. Legtöbbször jókedélyű csendes idős "gorilla hölgy".

Igen édesszájú, ezért a múltban fogászati beavatkozásra is szüksége volt, de korához képest jó egészségnek örvend. Liesel a látogatók egyik kedvence, és természetesen őt is örökbe lehet fogadni.

Korábban, Liesel kerek, 40. születésnapjára az Állatkert egy kisfilmet is készített Lieselről, melyben sok archív kép mellett számos érdekes információ is kiderül a gorillamamáról, íme:

Kép forrása: Alapítvány a Budapesti Állatkertért / Videó forrása: zoobudapest.com

A görög mitológiában a moirák a végzet irányítói, az emberi élet fonalát szövő, gombolyító illetve elvágó három istennő. Egyikükkel ráadásul bármikor találkozhatsz a budapesti Állatkertben.

Moira a neve ugyanis az egyik nőstény orángutánnak, aki a minap ünnepelte a 9. születésnapját. Moira nagyon játékos, bármivel el tudja magát foglalni, ami kezei vagy lábai ügyébe akad. Kedvencei a színes rongyok.

Az orángutánhölgy a látogatók egyik kedvence, nem csoda, hogy sokan felköszöntötték az Állatkert örökbefogadó alapítványának Facebook-oldalán: csak úgy sorjáztak a jókívánságok.

Közismert, hogy az elefánt a legnagyobb szárazföldi emlős, és rendkívüli intelligenciával bír. Azt már kevesen tudják, hogy akár 16 órát is evéssel tölt egy nap és nagyméretű fülei ellenére viszonylag rossz a hallása.

Még meglepőbb tény, hogy az elefántok érzékenyek az inflációra.

Ha nem is mindegyiknek, de a budapesti Állatkert egykori legendás lakójának, a Sziám névre hallgató elefántbikának jó érzéke volt a pénzügyekhez. A XX. század első felében ő volt az Állatkert legnépszerűbb állata.

Sziámnál az a szokás alakult ki, hogy a látogatók pénzt adtak az ormányába, amit ő a gondozójának adott tovább, hogy a fizetőeszköz értékének megfelelő almát vagy répát kapjon cserébe.

Csakhogy a 20-as évek derekán, a korona hiperinflációjakor, amikor a legnagyobb papírpénz már egymilliós címlet volt, a száz koronás bankjegyet Sziám már el sem fogadta, hiszen egy csenevész répát sem kapott volna érte.

Kép forrása: zoobudapest.com

A hasznos és a szép remek találkozása valósulhat meg áprilisban az állatkerti alapítványnál! A tavalyi év végén az alapítvány is csatlakozott a Díjnet adománygyűjtő programjához. Civil szervezeteket lehet adományokkal segíteni, és a Díjnetnek köszönhetően a nagyvonalúság most április végéig egy magyar képzőművész által megálmodott virágkompozíciót is érhet, akár az alapítvány támogatói számára. A részletekről itt olvashattok. 

Nem elég, hogy a gyönyörű nőstény, Alondra, fontos missziós teljesít, de Leonardo DiCaprio alapítványának honlapján is beszámoltak arról a nagyszabású programról, amelyben Alondra révén a Fővárosi Állat- és Növénykert is részt vesz. 

Fél évszázada tűntek el az argentin Iberá vidékéről az ott őshonos óriásvidrák, de most visszatelepítik őket, és ebben jelentős szerepe van a nyolcéves nősténynek, Alondrának, aki már meg is érkezett Dél-Amerikába, hogy a svédországi Eskilstuna állatkertjéből érkező négyéves hím, Lobo társa legyen. Természetesen, mielőbb kiengedik őket a szabadba, összeismertetik egymással Alondrát és Lobót. Egy nagyon ambiciózus, hosszú távú programról van szó, amelynek célja, hogy óriásvidrák egészséges, vadonélő populációja népesítse be ismét az Argentínát.

Ezek a gyönyörű ragadozók akár 1,8 méter hosszúra is megnőnek, főként halakkal táplálkoznak, 10-15 fős családban élnek és inkább nappal aktívak. 

Elképesztő, hogy rohan az idő, egyéves lett Remba, a zebracsikó. Négyhetesen még így ficánkolt és örült a tavasznak:

Most tortát kapott a jeles napra a gondozóitól, persze amolyan zebrának valót, gyümölccsel, zöldséggel.

Ha a zebrák felé jártok ezen a hétvégén, ne felejtsétek el üdvözölni Rembát, a szépséget - mert ezt jelenti a neve -, sokat nőtt ugyan, de a játékosságából, virgoncságából semmit sem veszített.

Ismét új állatkerti lakókkal találkozhatnak a látogatók, miután egyre többet mutatkozik a Pampakifutóban a két új jövevény, akik még hónapokkal ezelőtt egy tenyészprogram keretében érkeztek a budapesti Állatkertbe, ám eddig eléggé szégyenlősek voltak.

De kik is az új lakók? Két déli pudu. Pudu - hát az meg mi? Törpeszarvas!

A Dél-Amerikának is a déli részén őshonos patás emlőst a Chilében, illetve Argentína egyes vidékein élő mapucse indiánok nevezték el pudu-nak, de a magyar törpeszarvas jelző is jól leírja a lényeget: ezek kis termetű, mindössze 12 kilós szarvasok, a hamek agancsa is ehhez mért, általában 6-7 centis.

A francia állatkertekből érkezett puduk a Pampakifutóban egy másik dél-amerikai fajjal, a sörényes hangyászokkal osztoznak. Az Állatkertben egyébként nem a puduk az egyedüli kistermetű szarvasfélék, hiszen találkozhatunk az Ázsiában őshonos muntyákszarvasokkal is.

A kép forrása: http://zoobudapest.com

A budapesti Állatkert "alapítói atyái" közt tiszteli Xantus János természettudóst, ő volt az 1866-ban megnyílt intézmény első igazgatója. De nemcsak erről híres a zoológus, etnológus Xantus, hanem arról is, hogy részt vett az 1848-49-es szabadságharcban.

A szabadságharc kitörése után azonnal jelentkezett nemzetőrnek, a pákozdi csatában már tűzmesterként vett részt. Komárom védelmét huszár főhadnagyként erősítette. Később hazafias nyilatkozatai miatt hadbíróság elé állították, de megszökött és előbb Londonban, majd az Egyesült Államokban élt.

Az Államokban vetődött fel benne egy Pesten létesítendő állatkert alapításának gondolata, majd 1864-ben vissza is tért Magyarországra, hogy a Pesti Állatkert alapítása körül buzgólkodjon. Alig két évvel később, az 1866. augusztus 9-i megnyitón már frissen kinevezett igazgatóként üdvözölte a díszvendégeket.

Első kép: Xántus János portréja a Vasárnapi Ujság 1862. február 9-i számából / wikipedia

Második kép: az Állatkert régi főkapuja. A felvétel 1890 után készült. Fortepan/Budapest Főváros Levéltára

Láttunk már víz alatti esküvőt, sőt víz alatti karácsonyfa-állítást, de vajon milyen lehet a terített asztalnál, víz alatt reggelizni cápák és ráják közt? Félelmetes? Izgalmas?

Kezdjük ott, hogy cápákat amúgy is ritkán látni állatkertekben, a budapestibe viszont egy egész falka cápabébi lubickol a Holnemvolt Vár legújabb attrakciójaként, a kiscápákat bemutató Cápasuliban.

Itt a blogon is írtuk, hogy az egymillió liternyi tengervízzel feltöltött medencékben "kölyök" feketeúszójú szirtcápát, dajkacápákat és zebracápát láthatunk, de vannak ráják, denevérhalak, és vitorlás csattogóhalak is.

A Cápasuli csapata gondolt egy merészet, és a medencében reggelizett: búvárruhában ültek a kockás abrosszal terített asztal mellett, körülöttük cápák és ráják köröztek. Nem mindennapi élmény lehetett, az biztos.

Képek forrása: http://www.zoobudapest.com