Nem túl eredeti megállapítás, igaz? Mégis ez volt az első gondolatom, amikor megláttam ezt a videót.

A film a Spitzbergák Nemzetközi Magbunkeréről készült, amely már most a növények Noé bárkája. Itt, 120 méter mélyen, az arktiszi jégben, egy homokkőhegy gyomrában, mesterségesen fenntartott -18 fokos hőmérsékleten élelmiszernövények magvait őrzik, hogy fennmaradjanak, egyszerűbben szólva, hogy legyen mit ennünk egy esetleges globális katasztrófa után is. A bunker Norvégia legészakibb pontja és az Északi-sark között félúton, egy szigeten áll immár tíz éve, mindent elolvashattok róla itt. 

Vannak állatfajok, amelyek túlélésére szinte már csak az állatkertek jelentenek garanciát, hiszen ezeknek a kerteknek az egyik legfontosabb szerepe az ismeretterjesztés, az, hogy a benne élő állatok bemutatásával felhívják a figyelmet a biodiverzitás megőrzésének fontosságára.

Sokan vannak, akik télen ki sem mozdulnak a jól fűtött lakásból, hiszen kint hideg van, barátságtalan az idő, meg nincs is semmi programlehetőség. Az Állatkertről is biztos azt gondolják, hogy csak a másik három évszakban, szabadtéri programnak ideális, hűvös időben, netán hóesésben nem. Mekkora tévedés!

Aki mostanában keresi fel az Állatkertet, varázslatos szépségű téli tájjal találkozhat. Ennek sok állat is örül, örömmel hancúroznak a friss hóban. És nem csak a jegesmedve, a rozsomák, vagy éppen a szibériai tigris, akik hozzászoktak a télhez.

A kert területén több mint két tucat fűtött állatház található, mint például a Pálmaház, a Szavanna-istálló, vagy épp a Nagysziklában kialakított Varázshegy. Ráadásul a Pálmaház össze van kötve az Akváriummal, a Varázshegy pedig az emberszabású majmok házával, így fagyoskodás nélkül lehet átmenni egyikből a másikba.

A kert területén bemutatott mintegy ezer állatfaj közül csak elenyészően kevés azok száma, amelyek a téli hónapokban nem láthatóak. A fűtött állatházakban is annyi a látnivaló, hogy azok egy egész napra való érdekességet is bőven kínálnak.

Az első két kép forrása: zoobudapest.com

Évkezdő "népszámlálással" indult a 2019-es esztendő a fővárosi Állatkertben. Mivel a tavalyi év bővelkedett "gyermekáldásban" több, a kertben élő fajnál is, nem meglepő, hogy az egy évvel ezelőttihez képest nőtt a létszám:

a fajok számosságában és változatosságában már-már Noé bárkájához hasonlít az állatkert.

Az összesítés szerint jelenleg 856 faj 8807 egyedét mutatja be a városligeti intézmény, amely ezzel az ország fajokban leggazdagabb állatkertjének számít, és ez még nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő.

Tavaly 846 faj 8557 egyedét számolták meg év elején, vagyis a növekedés látványos. Ez köszönhető annak is, hogy tavaly született például gorilla, mangábé, viziló, flamingó, sörényes hangyász és elefánt is.

A teljes zoológiai gyűjtemény azonban a már említett 8807 egyednél is több, hiszen további 132 egyedet mutat be a Margitszigeti Kisállatkert is, amit szintén a Fővárosi Állat- és Növénykert működtet. 

Az emlősöket 131 faj 1312 egyede, a madarakat 152 faj 1225 egyede, a hüllőket 125 faj 831 egyede, a kétéltűeket 32 faj 321 egyede, a különféle halakat pedig 204 faj 4340 egyede képviseli az Állatkertben. 

A gerinctelenek közül 206 féle fajt gondoz az Állatkert. Közülük 102 fajról van nyilvántartás, 646 egyeddel. További 104 gerinctelen faj – főleg rovarok – egyedei olyan sokan vannak, hogy őket nem tudják számolni.

Aligha meglepő, hogy ezzel a változatos gyűjteménnyel Európa 110 vezető állatkertje között a Fővárosi Állat- és Növénykert a hazai állatkertek közül a legmagasabb pontszámot kapta, s az összeurópai mezőnyben is a 17. lett.

Képek forrása: www.zoobudapest.com

Ki látott már ilyet: flamingók "szállták meg" a fővárosi Állatkertben a Holnemvolt Vár lovardáját. Itt a blogon is írtunk róla, hogy a tavalyi év az Állatkert több lakójánál is gyermekáldást hozott. A rózsás flamingóknál is jelentősen bővült a kolónia: egyszerre több, mint két tucat kis flamingó kelt ki, és cseperedett fel.

A már csaknem felnőtt méretű fiókákkal együtt azonban a flamingócsapat egyedszáma akkorára nőtt, hogy gondozóik jobbnak látták, ha ezen a télen nem a szokásos, kültéri kifutójukhoz kapcsolódó belső férőhelyükön teleltetik őket, hanem a Holnemvolt Vár fedett lovardájában, a Nyíhangárban töltik a téli hónapokat.

Ezért tavaszig a nagyközönség a Nyíhangárban láthatja őket.Ma már nem látszik, de a flamingófókákat kis korukban azért is volt könnyű megkülönböztetni a "felnőttektől", mert más volt a színük: a kis fiókák testét kezdetben még szürke, pihés tollazat fedte, mostanra már ők is "felnőtt színűek". Ilyenek voltak kicsiként:

Képek forrása: zoobudapest.com

Durukuli - ezt a nevet kapta még karácsony előtt a fővárosi Állatkert egyik legifjabb lakója, a november közepén született kis éjjeli majom.

A csemete remekül van és egyre gyakrabban látható, amint anyukájára kapaszkodva korzózik a Pálmaházban. Öttagú a család, mivel Durukulinak két idősebb testvére van:a három éves Maki és a bő egyéves Miri.

A fiatal majmok nemét nehéz megállapítani, így Durukiliről sem derült még ki, hogy fiú-e vagy lány. Az viszont biztos, hogy már most igen kíváncsian pislog a világba óriási szemeivel.

Az éji majmok már csak azért is különleges jószágok, mert a többi majomfajtól eltérően eredeti élőhelyükön – Dél Amerikában - inkább éjszaka aktívak.

Kép forrása: www.zoobudapest.com

Hogy mit tanulnak a cápasuliban a cápák? Semmit. Mi tanulunk róluk! Én például elsősorban azt, milyen kecsesek, törékenyek, mennyire kell vigyázni rájuk, nehogy eltűnjenek. És ehhez nem kellett egzotikus utazást tennem, elég volt beugranom a pár napja megnyílt Cápasuliba Budapest szívében, a kedvenc állatkertemben. Ezek a fantasztikus, összesen egymillió liternyi tengervízzel feltöltött medencék a Holnemvolt Várban vannak.

És persze azért is suli a Cápasuli, mert fiatal példányokat, "kölyök" feketeúszójú szirtcápát, rozsdás dajkacápát, homokszínű dajkacápát és zebracápát látunk benne, de vannak itt ráják, denevérhalak, vitorlás csattogóhalak, és azt ígérik, hogy újabb cápák is érkeznek majd. Amikorra pedig ezek a fiatal példányok felnőnek, úgy 2020-2021 telére, elkészül az új otthonuk a most épülő Pannon Parkban, ahol a Pannon-tenger akváriumban egy kétmillió literesnél is nagyobb óriási medence várja majd az addigra már remélhetőleg minden gond nélkül kétméteressé cseperedő példányokat.

Az egész fejlesztésről sokkal többet olvashattok itt, de minden szónál többet ér a valóság! Jönnek az ünnepek, a szabadnapok, a téli szünet, menjetek ki az állatkertbe, amely az év minden napján várja a látogatókat! 

Különleges a hangulat ilyenkor az állatkertben, amelynek lakói rég nem láttak ennyi havat. Ugye tudjátok, hogy ez az a hely Budapesten, amelyik az év minden napján várja a látogatóit? Érdemes arra kanyarodni most is, hogy megnézzétek melyik állat, hogyan reagál a téli varázslatra.

Valami különlegest adnál? Legyen egyedi, ötletes, és megfizethető? Idén ajándékozz Karácsonyra zsiráfot! Vagy tigrist! Esetleg egy gorillakölyköt!

Ugyan nem teheted őket szalaggal átkötött dobozba a fa alá, viszont ha örökbe fogadod, akkor tiszteletbeli nevelőszülőként mindig meglátogathatod őt az Állatkertben - akár minden nap!

Hiszen nemcsak oklevelet, kedvezménykártyát rejt az örökbefogadási csomag, hanem állatkerti élményeket is - a nevelőszülőknek évente két, egész napos "szülői értekezlet", exkluzív rendezvény is jár.

A szokványos ajándékok helyett adhatsz egy különlegeset, egy örökbe fogadott állatkerti állatot. Ajándékozd meg szeretteidet egy állattal, ajándékozd meg az Állatkertet adományoddal. Egyetlen ajándék, dupla öröm:-)

Az örökbefogadás csupán öt perc, intézheted személyesen az állatkerti ajándékboltban, online az Állatkerti Alapítvány weboldalán, az örökbefogadási csomagot kérheted postán vagy futárszolgálattal kiszállítva.

Akár a 60-70 évet is megélhette volna, mégis alig hatévesen pusztult el a budapesti Állatkert egyik kedvence, Asha. Az elefánthölgy a legrettegettebb elefántbetegséget kapta el, a gondos ápolás sem tudta megmenteni.

Ashát az elmúlt években csaknem ezren fogadták örökbe az Állatkerti Alapítvány programjában, éveken át vezette a legnépszerűbb örökbefogadott állapot listáját.

Nem csak Asha gondozói, az Állatkert dolgozói, hanem a mintegy ezer nevelőszülő számára is szívszorító lehet az a videó, amivel a Fővárosi Állat- és Növénykert búcsúzott az elefánthölgytől:

Legyűrte Ashát a legrettegettebb elefántbetegség. Az alattomos kór az esetek háromnegyedében halálos, Ashát sajnos a leggondosabb kezelés sem tudta megmenteni - írja honlapján az állatkert. 

A 2013-ban Budapesten született ifjú elefánthölgy a mostani kiselefánt, Arun nővére. Ashán csütörtöktől kezdve tapasztalták az aggasztó tüneteket, általános bágyadtságot, az állat nehezen mozgott, ízületi érintettség volt tapasztalható. Megváltozott a viselkedése, kevesebbet kommunikált a környezetével, és a gondozókkal sem működött együtt. Pénteken már enni sem akart, délutánra pedig hasi ödéma is kialakult. 

A tünetek alapján a szakemberek számára egyértelműnek tűnik, hogy az elefántokra jellemző herpeszvírusos megbetegedés támadta meg Asha szervezetét. Ez mind a vadonban, mind az állatkertekben élő az ázsiai elefántok esetében előforduló, jellegzetesnek számító, és alattomos, rettegett betegség.